Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Egyházi és vallási állapot a múltban

ogy nagyot tévednek iróink, mindőn e tekintetben ama réz domborlűnek oly nagy nyomatosságot tulajdonítanak. Károlyi alaptétele téves lévén, megrendül abból folyó okoskodása , mely a püspökség megalapítását 1033-ra teszi. De sőt önmaga dönti leg állítását, midőn néhány sorral alább a győri főpapok sorát Modesissal kezdi, azon Modestussal, kiről a zalavári alapítólevélből tudjuk, ogy már 1019-ben püspök volt s okmányaink szerint a győri püspöki íéken ült. A kirivó ellenmondás, melybe Károlyi e helyütt keveredett^ íerzőnek ugyan kevésbé számítható be, miután előtte az 1019- s 1037-ben elt okmányok még ismeretlenek voltak, mert különben az első főpap evének fejtegetésénél bizonyára hivatkozott volna azokra; mindazáltal mondottak kétségkívül elegendők arra, hogy Károlyinak a szókesgyház és püspökség megalapításáról kifejtett nézeteit alapostól megöntsék. Pray György a „Specimen Hierarchiáé Hungáriáé" cimü műnek udós irója a kérdéses főpapi széket egykorúnak ítélvén a veszprémi- és écsivel, felállíttatását 1009-dik évre teszi és pedig azon okból, mivel pécsi püspökség alapító levele Győrött kelt, s mivel a veszprémi egylázmegye nyugoti határait nem lehetett volna kijelelni, hacsak egyideüleg szt. István a győri püspökség határait is ki nem szabja vala. Pars I. 309.) Praynak első érvében épen nem látjuk a logikai összefüggést; de helyes lehet második érve, a mennyiben a veszprémi püspökség Latárainak kÖrvonalozása a vele határos győrit csakugyan mint létezőt ;-yaníthatólag feltételezi ; mert miután sz. István a veszpémi egyháznegye területéül Somogy, Zala, Veszprém, Székesfehérvár és Pilis negyeket jelölte ki, azt tehát az osztrák határszélekig épen nem teresztette ki : szükségkép kell következtetnünk, hogy a veszprémi egyíázmegye és az ország nyugoti határai közt fekvő rész u. m. Győr-, VIosony-, Soprony-, Vas- és Zala-megyének egy része — hol a keresz;énység legelsőben terjedt, tehát legelsőben fopásztorokat is igényelt, — nár tulajdon püspökkel birt, minthogy ellenkező esetben István a vesz31'émi püspök hatáskörét kétségkivül oda is kiterjeszti vala. Azonban habár elfogadjuk is Praynak ezen érvelését arra, hogy a yyőri püspökség ez időben már fennállott, de korántsem látjuk abban a DÜspökség megalapítási évének bizonyítékát, mert az idézett okmány a yyőri püspökséget 1009-ben már mint fennállót föltételezi, úgyhogy ínnek eredete épen ez okmány nyomán még messzebb keresendő. Ellenkező esetben fel kellene tennünk, hogy szt. István a Duna jobb partján iz esztergomi érsék-megyén kivül, — melynek pedig csak csekély része esik e területre, — egyetlen egy püspöki széket sem állított feL 39*