Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Egyházi és vallási állapot a múltban

Ámde hogyan egyeztethető meg ily feltevés azon emlékekkel, melye szerint épen ezen országrész kivánt mindenekelőtt fopásztorokat, miutá itt alapíttatott meg legelőször a kereszténység? (Piligrin levele VI. Bent dekhez.) Hogyan fér meg ez Hartvik azon állításával, miszerint az apoí toli buzgalmu István igenis sietett azonnal élni a pápától különösen végre kért s nyert hatalommal ? *) Mindezek után tény, hogy sz. István az esztergomi érseksége kivül több más megye számára is fopásztorokat rendelt ; s továbbá ige természetes azon feltevés is, hogy szt. István a püspöki székek egymás után való felállítását a kath. hitnek az illető megyék területein törtér terjedéséhez alkamazta : nem több-e mint valószínű, hogy királyi ural kodásának már első éveiben kiterjesztette figyelmét a ker. német birc dalommal határos területre is. Magának Praynak is annál kevésb kellett volna az 1009 évnél megállapodnia, mert (309. 1.) Károlyi elle neben ő is épen ezen érvvel lép elő. Miután tehát mind Károlyi mind Pray véleménye történelrc emlékeinkkel is egyenes összeütközésbe jön : ez okból mindkettőtc eltérőleg az állítjuk, hogy a győri főpapi szék felállíttatásána. éve 1000—1008 közt nyomozandó, és hogy az szükségkép a ma gyar hierarchia életbeléptetésének kezdő éveire viszi eredetét ; miért i a keresztény korszak 1001-ik événél állapodunk meg.**) Eredeti okmányok hiányában nem csekély nehézség merül fel ; győri püspökök névsorának tüzetes megállapításában. Volt pedig ; győri egyházmegyének alapíttatásától számítva a mai napig 77 főpász tora. Vájjon ki nyitotta meg ezeknek diszes sorát ? — arról íróin! egész a XVIII. századig teljesen hallgattak, mert adatok hiányába] még valószínűt sem állíthattak. Pray nyilatkozata szerint némelyei Modestust állítják Győr első püspökének, és e korra vonatkozó okmá nyok nyomán ennek életét 1048-ig viszik. Pray e helyen Péterfynel „Concil. Hung. 1.12." cimü müvét érti. Péterfy ezen állítása egyébirán nem áll elszigetelten ; Szörényi szintén kéziratokra hivatkozva, Modes tust ő is győri püspöknek mondja, miből kitűnik, hogy régi irataink, — habár napjainkban ismeretlenek — Modestust határozottan győri püs^ pöknek vallják. Sz. Istvánnak 1019-ben adott okmányában Modestus nevét Bonipertus pécsi püspök előtt olvassuk, ki pedig a pécsi alapító okmány érteiméber *) Scriptores rerum hung. Tyrnaviae, 1765. Schivandtner gyűjteményében II. k. 73. 1. — Bümár: Lib. IV. **) Ugyanezen évet fogadja el Rupp is „Magyarország helyr. tört."-bei (I. 422.). — Szerk.