Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Péclii András püspök Zsuzsa nővérének Holy- vagy Halytól SÍ mazó gyermekeit, valamint Barocz Miklóst Marczaly László püsj Berzenczey György és fia : Lóránt, végre Goszton Dániel a királyi s elé idézték, hol alperesek nyertek kedvező Ítéletet, s a birtokrészek megerősíttettek. E per befejezése után a Halyak a szomszéd birt részeket összevásárolván, hali határukat egész a sokorói hegye kiterjesztették, s az itt lévő szőlők Hali nevet nyertek; törzsbirtokul pedig 1550 körül Hali falut alapították (u. o.). 1420 körül a Péczy nemzetség egy ága Felpéczy nevet \ föl (Hazai Okmt. III. 360 — 361.). 1454-ben Fel-Pécen a Patha csa is birt. 1530 körül már számos — leány-ágról való birtokost talált Fel-Pécen (Tud. gyűjt.). 1582-ben Vincze család is felpéczi előne használt (Tud. gyűjt, és megyei lvt.). 1619-ben Balás-Péc úgy mint Hali teljesen elpusztult faluk v tak. Kis-Pécet mint több közbirtokos faluját találjuk ez évben 5 kapt véve. 1621-ben Fel-Péc megtelepült, s török urnák adózott. 1629-t lettek a Kisfaludyak — mint Poky ós Márffy örökösök — fel-péci bir kosok (megy. lvt.). Kis-Pécet a XVII. század közepe táján Szeczer, Megyery, Ásvái és Acsády urak birták. Ugyanez időben a török is adóztatta és s: colta őket. Az 1652-ik évi megyei közgyűlés a fel-péci protestánsoknak me engedte templomuk felépítését, de úgy, hogy ők se akadályozzák töb a katholikusokat egyházuk felépítésében. 1667-ben Kis-Péc puszta fa volt, Fel-Péc pedig azon 17 helység egyike, melyben protestáns pap templom volt. Az 1721-ik évi közgyűlésen Fel-Péc kiváltság-levele kihirdeti tett, s curialis nemes helységnek kimondatott. 1784-ben II. József császár alkotmányellenes intézkedései folyt; Fel-Péc fellázadt, és fegyverhez nyúlt, de a kiküldött katonai erőn* sikerült őket erőszak foganatbavétele nélkül lecsendesíteni. Rába-Szent-Mihály, magyar falu a Rába jobb partján. A XIII. században „R á b a fö 1 d"-nek nevezetetett, melyet I Endre Puk Farkas comesnek adott (Fejér Gy.: C. D. VII. 1. 239.).. XVII. században már Nádasdyak birtokában találjuk. (Megy. lvt, I. jkv. 1627-ben török ura : Tobak Saban Ibrahim adóztatta. A sc zaklatás és verés miatt a lakosok megszöktek, de új hitlevélre ism< visszatértek, hanem a török uraság ezt sem tartotta meg soká, me