Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

545-ben ismét felcsigázta az adót. 1627-ben protestáns temploma és lkésze volt; különben a falu igen szegény lehetett, mert 1639-tol Aenkint csak 1 kapu után fizettek adót. Nádasdy Ferenc végzetes ilála után egy ideig a kamara kezelte, utóbb pedig Eszterháy nádor Lrtokába jött, és korunkig Eszterházy hg. kapuvári urodalmához .rtozott; az utóbbi években létesült tagosítás alkalmával pedig minden rodalmi birtokot, királyi haszonvételeket stb. a község szerzett meg. Puszták: Anghely, vizek közé szorult kis puszta. 1617-ben Török István és arkas János említtetnek mint Anghely birtokosai. 1653-ban Jagoch Pétert olvassuk Anghely egy részének birtokosául (megyei lvt. V. jkv.) Ma Eszterházy Pál gr. pápai urodalmához tartozik. Dőri-rét, régi praedium lehet ; a megyei III-ik jegyzőkönyv szent a XVII. században Dőry János birta, utóbb a Marcal egészen [borította és ma ritkán kaszálható. Eöri Sándor és rokonai bírják Homorod puszta. 1582-ben Poky Gergely mint falut birta (Megyei rt. I jkv.) ; de ugyanekkor Poky Mihály is birt itt. Behódolt falu volt, mint ilyen török uraknak adózott. 1619-ben már oly szegény helység olt, hogy mint közbirtokossági falu csak 1 kapura vétetett fel. 1639-ben liskey Istvánt, 1653-ban Jagosich Pétert, 1670-ben Iványos Miklóst iláljuk a homorodi közbirtokosok közt; lakói azonban a sok zaklatás íiatt már 1654-ben megszöktek, s itt többé meg sem települtek. Később z is a Márffy, majd Kisfaludy családokra szállott; jelenleg közbirtokook birják. Rába-Szent-Miklós, másként *fc is-, hajdan pedig Kerek-Sz.-Mikós, magyar falu a Marcal partján. Régi birtoka a győri püspökségnek; 626-ban puszta volt. A helységről többé sem a kapuk összeirásá>an, sem másutt említést nem találunk. A községi levéltárban őrzött redeti telepítő levelét Ágoston szász herceg, mint győri püspök 701-ben adta ki, mely szerint a kerek-szent-miklósi pusztát Szabó, ^ekete, Gárdani, Csapó, Buza, Lamper, Varga és Sípos megszállóknak sekély adó és tized mellett adta ki. Utóbb rendes jobbágyok lettek. Szemere, magyar falu. Hajdani Zemere nevét hihetőleg a hasontevű törzsnemzetség egyik ágától nyerte, mely a falut a XIII. századin birta. 1300-ban Zemere Tivadar jegyesének Geur-Zemere felét )énzbeli kielégítés helyett lekötötte (Fejér Gy.: C. D. VII. 3. 120.). 1457-ben már pusztult hely volt, hihetőleg a tatárok által lőn dpusztítva, de még ekkor is Zemere János birta. A XV. század végén