Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

5 lovas vitéz, körirata : „Fel Peez, curialis. helység, pe." aizs felett kétfarku oroszlány ágaskodik. Fel- és Kis-Péc helységek keletkezését a Tud. gyűjtemény (1836. füzet) a honalkotás korába teszi, mely szerint a Peez, Pech, Péczi y Péchy nemzetség e szállást mint osztályrészt nyerte, s e honaló törzstől vette a hely is nevét. Hasonlót állít Czech is (Györvm. í. Fam.). Horváth István tudósunk a Péczieket szintén a 108 törzsizetség közé számítja. Csakis a XIII. században olvasunk többször a Pécziekről, a midőn László a Pécz nemből szakadt Benedeket 1274-ben jószággal jutaliza (Hazai Okmt. I. 60. 64.). Említtetik a nemzetség 1283-ban és 7-ben is (Fejér Gy.: C. D. V. 3. 157. és 3. 344.). Márk — „comes de ere Peez" — 4 fia ugyanennyi külön törzsnek lett atyjává : névszeApor, ki Zentmariat — Somorját — nyerte adományul, megtar;a a Péczi nevet, István a Berzenczey-, Gergely a Marcali-, Lukács a ustán-nemzetség alapítói voltak. Az Apponyi grófok szintén Pécz azetségből származnak. Apor unokájának — Istvánnak fiai : Péczi Miklós és Bertalan )3-ban a győrmegyei jószágokat örökölték, de fi-örököst csak Berin hagyott, kinek magvaszakadtával Zsigmond király a Péczi-féle zágokat Poky Dezsőnek adományozta. Fel-Péc ezen része utóbb a kyak kihaltával Márfyakra, majd ezek örököseire a Kisfaludyakra dlott, kik azt korunkban adták el a jelenlegi birtokosoknak. Apornak Athanáz fia is volt, kinek Olivér fia után Bálás unokája >éci határ l

/

9 részét Örökölte, s azt a délnyugoti részen vette ki, itt ut telepített, s ezt B a 1 á s-P é c n e k nevezte. Ezen falun 1379-ben lazsnak István és Péter fiai osztoztak meg. Fel-, Kis- és Balás-Pécen kivül a hagyomány szerint volt még f e g - P é c is, mely állítólag az előbbiek között a mulatói dombon ott, s mely domb az itt volt mulató helyiségtől nyerte nevét. Oreg!C még az előkorban elpusztult (Tud. gyűjt.). Péchi András pécsi prépost már Péchinek és nem Péczinek irta igát; péci birtokait nővérének és unokahugának,nemkülönben Barocz iklós fiainak 1405-ben eladta (u. o.). A vételhez Zsigmond nemcsak rályi jóváhagyását adta, hanem midőn a Péczi fi-ágból leszármazott arczaly Egyed a vevőket a birtokból kidobta, ezeket a király a győri ,ptalan által abba ismét visszahelyeztette. Péczi Bálás utódai örökös nélkül haltak el, s birtokrészeiket éczi Pál, Horvát-, Tót- és Sziavon országok bánja örökölte (u. o.).