Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

birtokába igtattatni parancsolta (u. o. II. 106.). Ma két Szenthe pu van, egyik Malomsok-, másik Mórichida-Szenthe. Tördemész szintén kettő van, Malomsok- és Móric-Tördem A XIII. században Theördemiczi-ek birták, vagy bogy az I z : nemzetség ettől vette előnevét, mert 1270-ben Thurdemiczi I: thurdemiczi birtokából 16 holdat Chituandi Egyed, Miklós, Rolan Tamás testvéreknek eladott (Fejér Gy.: C. D. VII. 3. 66.). Hogy 1297falu volt, onnan következtetjük, mert ez időben sz. János tisztele egyháza volt, s több nemes család közt a Poky nemzetség Pethő ág birta (u. o. VII. 2. 297.). 1390-ben Erdevv-Karchai Ákos — mint Pe örökös, és Várkonyi Omode Jakab fia a thördemészi birtokon meg< toztak (Hazai Okmt. I. 284.). Theke, régi puszta, melyet hajdan az Amadé örökösök birtak. Pátka, hajdan Pot y ka; teknő alakú völgyben a puszta, kel< pedig a hasonnevű szőlőhegy-község. Ez utóbbinak alsó részén fek egykor a falu, s helye mai napig „f a 1 u h e 1 y"-nek hivatik ; föli emelkedik a Harangozóhegy, hol egykor a pálosok zárdája temploma állott.*) Pátkának hajdan halastavai voltak, s innen nyerni potykás, potyka, utóbb Pátka nevét. Potka praediumet 1258Egyed comes adományozta a zsámbéki premontreieknek (Fejér Gy.:C IV. 2. 482.), kikről 1482-ben a pálosok zsámbéki, utóbb a pápai moi torára szállott (Rupp J.: I. 246, 313.). A XIV. században birt itt valarc részt a pannonhalmi apátság is (Haz. Okmt. II. 93.). 1592-ben Deres Demeter mint enyingi Török István képviselője tiltakozott a pápai vár tartozó pátkai erdőknek elfoglalása ellen (Megy. lvt. I. jkv.). 1621Bethlen Gábor Magyar-Bródban kelt átirati levelében akkoron a lövi perjelséghez tartozott Pátka győrmegyei pusztát Kántor Bálinti átirattá (Győri tört. és rég. füz. II. 264.). 1641-ben Radich Mii győrmegyei főbiró Skothinszky János Alfons pálos rendű pápai pe: nevében mindenkit tiltott Pátka birtokba vételétől (Megyei lvt. III. jk 1782-ben II. József császár a pálosokat eltörölvén, Pátka a vallása somlyó-vásárhelyi uradalmához csatoltatott, s ma is ehhez tartozik. Mint falu mikor pusztult el, — nem tudjuk, de úgy látszik első török kalandok alatt már elpusztult, s mint falu többé fel sem épi Péc, e névvel egymástól */

9 órányira eső két falu bir, u. m.: F Péc és Kis-Péc; az első régi pecsétjének belkörében kivont kar *) A zárdának és templomnak emlékét tudtunkkal okirat alig — de ess szóhagyomány őrzi. — Szerk.