Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

longott. 1619-ben mint a Nyáry család 3 portás faluja vétetett adó alá. A török uralom alá hódolván, Berhán-Cselebia spahiának jutott birtokába, de nem egészen, mert a Csaby és Acsády keresztény urak jobbágyai írom spahiának jutottak. 1642-ben már a csókakői Saban Cseri basa volt urok ; török uraik ellen a gyömÖreiek átalában nem igen panaszkodtak. Megemlítjük még, hogy a Martinovics-féle összeesküvés egyik tagja Sigray Jakab gróf szintén gyomoréi birtokos volt, s azon házban lakott és fogatott el, melyet ma Lengyel Sándor bir. Ugyanezen adóközséghez tartozik a kis C s i g i puszta, melyet megyei levéltárunk szerint a XVII. században még a Chigi nemzetség birt. Kajár, — Görög Demeter térképén S o k o r ó - K a j á r név alatt, — régi magyar falu. 1037-ben szt. István király a bakonybéli apátságot alapítván, Qui a r-t ezen apátság javadalmához csatolta, mely időtől birtokviszonyait illető változást nem szenvedett ; különben — mint a sokorói hegyek alatt minden zajosabb közlekedéstől távol eső helység — nevezetesebb eseményeknek sem vált színhelyévé, de azért a török uralmat nem kerülte el ; az első behódoltatás alkalmával a fehérvári szandzsáksághoz csatoltatott, de szerencsés volt annyiban, hogy mindenkor emberséges török urakat nyert, kik legalább nem kínozták, s ennek tulajdoníthatjuk, hogy a népesebb és vagyonosabb faluk egyike volt; így 1519-ben 5y

2 kapura vétetett a megyei porták összeírásakor. 1622ben Halil aga után ennek fia: Izmail örökölte Kajárt, ki szintén elég emberségesen bánt velők. 1667-ben a protestánsoknak itt papjok és templomuk volt (Magyar tört. tár. VII. 87.). Koroncó, magyar falu. Horváth Mihály történészünk Koroncót a szokásos név ellenére Koro m zónák irja történelmében; s nem helytelenül, mert hajdan Curumzue néven olvassuk, s megyei levéltárunkban is a későbbi Koronczóy nemzetséget Kurumzuinak találjuk. Hogy ezen — a XIII. században már virágzott Curumzui nemzetség adott-e nevet a helységnek, vagy e helységről irta-e magát a nemzetség ? — azt meghatározni nem tudjuk. Koroncó régi falu; okmányaink már 1206-ban említik, midőn III. Ince pápa bullájában több curumzue-i lakost, kik a cisterci rendüeket 36*