Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

558 • 1635-ben a győri jesuiták is birtak itt szőlőket, kikkel a bene seknek a szőlődézsma miatt sok bajuk volt. 1729-ben a pannonhalmi főapátság Rajna mellékéről németek telepített az elpusztult faluba, kiknek 3 évre minden szolgálatot és fiz tést elengedett, és hogy a megmaradt 12 régi magyar jobbágy is össz szedhesse magát, a szabadalmat ezekre is kiterjesztette. A Győrből Pápára vezető országút mellett kis dombon a Megvál emlékjele áll. E kis domb : a történelmileg nevezetes k i r á 1 y s z é) hol hajdan a győr- és komárom-megyei nemességgel királyi és nádoi s nem egyszer megyei gyűlések is tartattak (Czech: Győrvm. Főispán., i Enessey: Antiquitates ős Memorabilia Cottus Jaur.). 1351-ben Konth Mii lós, 1394-ben Illosvay, 1375-ben és 1386-ban Gara nádorok tartotta itt üléseket. A domb mellett eső föld máig is királyszéki dülőne neveztetik. A falu pecsétjében búzakalász, ekevas és szőlőfürt láthatc körirata: „Csanak falu. pec. 1710." Csécsény, magyar falu a Rába bal partján; örök időktől a tókö: járásba tartozott, és csak legújabban került a sokoróiba. Első koráról mit sem tudunk. A XVI. században a Danch nem zetség birta, és Danch Pál a pannonhalmi apátságnak zálogosította e. de berzencei Bornemisza János budai várnagy a zálogösszeget lefizetvén Csécsényt birtokba vette, bár ez ellen a bencés-rend 1518-ban a csórna konvent előtt ünnepélyes óvást tett. Bornemisza Jánosnak magtalanu elhalta után Zápolya János király Esztergomban 1527-ben kelt adomány levelével Csécsényt Danch Pál leányainak: férjezett Horváth György nének, és Zsibrik Osváldnénak adományozta. Rákövetkező évben Zsibril Osváld Zápolyától elpártolván, Ferdinánd király Csécsény és Tény< praediumot több somogymegyei falukkal Zsibriknek adományozta 1538—1541 évek közt a pannonhalmi főapátság Csécsényért pert kezdett, mely érdemben a kihallgatott tanuk vallomása szerint e helység felét Bornemisza birta, másik fele az apáté volt, ki akkor a sz.-mihály: pusztán lakott ; ő birta az egész csécsényi malmot, bár ehhez a Kanizsayak is jogot tartottak (Magyar nyelvemlékek II. 48.). 1624-ben Mindszent napján egy portyázó török csapat a hódolatlan Csécsényre rontott, 3 embert levágott, 10-et elfogott, és csak nagy váltságdíjért adta őket vissza. 1635-ik év őszén 500 török lovas rohant a falura, s a csécsényieket behódolásra szólította, mit azok megtagadván, a falut több helyen felgyújtották, a lakosokból kettőt levágtak, 34-et rabszíjra fűztek és magukkal hajtottak; Zsibrik Pál ez alkalommal szenvedett kárát 20 ezer frtra vallotta (Magyar tört. tár. VII. 54.).