Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

i pusztítás után a falu több évig lakatlan puszta hely volt. 1689-ben sécsényt Zsibrik Zsigmond és Badieh Mihály birták. Pusztult hely: Fud Enesse és Csécsény között állott praedium, ez utóbbinak hátaiba olvadt; azon domb, melyen jelenleg özv. Argay Józsefné laka áll, dmos-dombnak neveztetik. Csikvánd, hajdan Chituan, magyar falu. A helység régi pecsétínek belkörében szántóvas, csoroszlya, viz, s ebből egy kinövő növény, ét csillag és egy rózsa; körirata-: „Csikvandi. falv. peceti. 1698." Legrégibb korban a Chituan nemzetség bírta; 1270-ben Chituandi Igyed, Miklós, Tamás és Poland comesek, mint Chituand és a szomszéd 'ördemisz birtokosai említtetnek (Fejér Gy.: C. D. VII. 3. 66.). 1278-ban V. László király Chituandi Egyed comesnek Ecsen bizonyos földeket dományozott (Hazai Okmt. I. 70.). 1415-ben Egyed és János chituandi nemesek a szintén Chituand emből származott Antal csornai prépost elnézésével a gyarmathi határól foglalást tettek. 1479-ben a Chituandi nemzetség fi-ága kihalt, és zászló — a nemzetség utolsó fia — vejét Kapuchy Ferenc pápai váragyot leány-fiúsította, mit I. Mátyás király 1480-ban megerősített Megyei lvt. 1/1480.). Kapuchy Ferenc ekkor fölvette a chituandi elő.evet. Meddig birták a Kapuchyak, — nem tudjuk, de az első török ladjárat alatt Csikvánd már elpusztult, később a Fehérvárott lakott lassan lett a török földesúr, s ez a szétfutott lakosok egy részét visszadesgette. 1611-ben Csikvánd keresztény urai: Cziráky Mózes nádori itélőaester, Kisfaludy Balázs vasmegyei alispán, a Szily család, Egerszeghy stván, Tulok Ferenc és Miklós voltak (megyei lvt. I. 1/1611.), de igen zegény falu lehetett, mert 1619-ben is csak két kapura volt felvéve. 1701-ben Tallján Sándor, Kisfaludy Zsigmond és Sándor István )irták. Gyarmath, magyar-német falu. Egyike régibb helységeinknek; a ijyőri káptalan 1268-ki oklevele szerint ekkor királyi bucháriusok lakák, kiknek külön grófjok — comes Bucha riorum — volt; a akosok királyi favágók vagy szőlőművesek lehettek (Czech többször idézett mmkája). 1267 körül Kuplin vagy Koplyon Annis — özvegy Babunai Vliklósné birta, kitől 1267-ben Pok Lukács comes örökáron megvette Fejér Gy.: C. D. IV. 3. 428. és 488.). 1271-ben Poki Péter Gyarmathot