Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

ár helynek" hivatik; de azt a Kába vize elmosta. Mint bizonyosat azt íthatjuk, hogy 1222-ben Babothon Rouznak fia : Joachim volt a birkos, ki jelen volt az árpási besenyőknek Lukács grófjuk ellen emelt nasz a vizsgálatánál {Fejér Gy.: C. D. III. 1. 362.). 1262-ben IV. Béla i'ály Babothi Ayanduk fiát: Zonukot, és ennek fiait : Andrást és iorjánt a babothi malom, nemes udvarhely és ehhez tartozott 16 hold Id jogos birtokában megerősíti (Hazai Okm. I. 36—37.). 1547-ben Pok Gáspár győrmegyei alispán Baboth felét Cseszneky yorgytől megvette (Czech: Győrvmegye Nemes Famíliái.). 1619-ben mint pusztult helység a kapuk összeírásából vagyis az Lózás alól kihagyatott (megyei lvt. I.). 1636-ban a patonai kastélyban nyázott német muskatérosok megrabolták és leégették (u. o.). A reformatiót, valamint az egész vidéken, úgy itt is a szomszéd gyed hajdani birtokosa: telekesi Török István terjesztette, de főpártgót a hatalmas Nádasdy családban talált. 1737-ben a 100 évvel előbb étrombolt templom helyett az ágostaiak újat építettek, de mivel a iküldött bizottmány a templomot szélesebbnek és magasabbnak találta r

. engedélyezettnél : azért az hosszas küzködés után megyei határozat ilytán 1757-ben ismét széthányatott (Megyei lvt. ez évi jkv.). E templom ;t állott, hol ma a lelkész pajtája van; maguk az evangélikusok Bábazent-Mihályhoz csatlakoztak. 1748-ban Apostolok oszlása napján az 2*ész helység hamuvá égett. 1848-ban Jellasics bán hadai rabolták meg. Csanak, magyar-német falu; a győrieknek — kik itt számosan birak szőlőket — kedves kirándulási helye; a jólrendezett szőlőtelepek sinos lakaikkal és a szabályosan épült falu kellemessé teszik az itt irtózkodást. A falu népe tisztán magyar ajkú, és csak a hegység agaszkodott egész a legújabb időkig német nyelvéhez. Jelenleg már z is csaknem teljesen áthasonult. III. Ince pápának 1216-ban kelt bullája már Chonuk név alatt mlíti e helységet (Czinár: Monast. I. 326.). Török világban behódolt falu volt, de 1617-ben annyira elpusztult, LOgy 1619-ben csak l"/

2 kapura vétetett, s a fehérvári emingnek adózott. \.zon 17 falu egyike, mely a puszta-sokorói járásban — habár nagy lyomorban, — de mégis fenntartotta magát. Megyei jegyzőkönyveink zerint magyar lakossága 1683-ban pusztult ki, ezen tódulván keresztül . Kara Mustafa által vezetett nagy török tábor. Az 1642-ki sérelmi egyzokÖnyvre kihallgatott csanakiak még magyar hangzású nevekkel úrtak.