Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 3. Adatok a megye földtani viszonyaihoz. — Dr. Hollósy Jusztiniántól

tagosulatban terül el, ezen alul pedig csaknem a Pánzsa-érig még hat — helylyel-közzel vékonyabb majd vastagabb — tagosulatot mutat, s minden egyes tagosulat 3—4- sőt több rétegből is áll, melyek egymástól szinre ugy mint vegyalkatra nézve többé-kevésbé elütnek; igy a többi között a felülről számított második (9'—10' vastag) tagosulat közepén sárga homokos agyag és homokkő-réteg vonul végig. Három egymástól igen eltérő kőzetet vettem vegyelemzés alá. (M 1.) Legvilágosabb és legfinomabb szemcséjű márga, mely hegyünkben előfordul, íze sós lelhelye az úgynevezett „szamárhorog" a Hoszpodárszőlő ény. sarka alatt. (M 2.) Hamuszinü, narancssárga erekkel, íze igen sós, sósavval nem pezseg, előfordul ugyanazon helyen, mint az előbbi ; ez képezi itt a legalsó márgaréteget. (M 3.) Szinre és szemcséi nagyságára nézve a két előbbi között foglal helyet, sósavval keveset pezseg. Előfordul a „szamárhorog" alsó vége felé, mint a tagosulat legalsó rétege. 100 súlyrész kőzetben M. 1. M. 2. M. 3. Vizben oldható részek u. m. Sósav \ Légsav J Kénsav ( Szikéleg [ Mészéleg I Keseréleg ) 0-40 0-77 0-08 Sósavban oldható részek u. m. Vasólecs ) Timföld ) Szénsavas mészéleg „ keseréleg 1-84 39-40 4-25 1-10 0-28 7-16 3-40 0-52 Sósavban oldhatlan részek . 57-00 91-40 85-60 Összeg 98-04 97.80 96-76 Egyéb meg nem határozott rés ?ek és vesz1*36 2-20 3-24