Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Zent-Miklós-Olup, utóbb Alsó-, Egyházas-, Felső- éi Baró cz-Alap, midőn pedig a hadjáratok alatt mindezek elpusztul tak, keletkeztek a mai Alsó-, Felső-, Bét- és Püspök-Alaj puszták. *) Olup első birtokosaiul a hasonnevű nemzetséget találjuk ugyan de a pannonhalmi apátságnak is volt már az első századokban Olupor bizonyos birtokrésze, mert III. Honor pápa midőn a nevezett apátság jogait 1225-ben megerősítette, a bullában elsorolt javak közt Olupot is olvassuk (Fejér Gy.: C. D. III. 2. 25.). IY. Béla az apátságot javaiban megerősítő okirata névszerint megemlíti annak olupi jobbágyait, kik szabadok voltak, és a szent-mártoni egyház költségén tettek szolgálatot; ugyanitt voltak lovas jobbágyok és szolgák is. 1460-ben szent Péter tiszteletére épült egyház volt egyik Alapon, s ezt Zentpether-alapya néven találjuk, hol a pannonhalmi apátságon kivül több közbirtokos is említtetik. Megyei jegyzőkönyveink a XVII. század elejéről úgy mint közepéről az alapi birtokosoknak más és más névsorát közlik. A XVIII. század kezdetén már Alsó- és Felső-Alap nevét olvassuk, de mind ezek, mind pedig Rét-Alap elpusztult helyek voltak. A kath. templom falai 1752-ben a mai temető táján még fennállottak. Püspök-Alap majdnem a mult század végéig a veszprémi püspökség birtokát képezte, innen nyerte előnevét is; a szombathelyi püspökségfelállíttatásakor 1777-ben ezen új egyházmegye papnöveldéjének javadalmazására fordíttatott. Örkény, vagy régibb oklevelek szerint Eörkéhy praediumot az Eörkényi nemzetség, a pannonhalmi apátság és többen birták. 1259-ben Favus pannonhalmi apát Zeniekéi Pált 5 girával az eörkényi birtok iránt kielégítette (Árp. Okmt. II. 316.). A győri káptalan bizonyságlevele szerint Erzsébet, a Hunt-Poznan nemzetségből származó comesnek özvegye, személyének eltartási feltétele mellett 1286-ban minden Örkényi birtokát a pannonhalmi apátságnak engedte át (Árp. új Okmt. IV. 287. és Fejér Gy. : C. D. VII. 4. 197.). 1361-ben a bencések birtak Eörkényen, s ugyanitt sz. Mihály arkangyal tiszteletére épült szentegyház volt. Ez évben az Eurkényi nemzetség több tagja az Örkényi *) Említést érdemel, hogy a pusztai járásban egyetlen helységre nem akadtunk, melyben már az első századokban közbirtokosság ne volt volna, valamint oly helységet sem ismerünk, melynek határában egyháziak kisebb-nagyobb birtokkal ne rendelkeztek volna; mit úgy magyarázunk, hogy Árpád ezen részen minden szállásból bizonyos területet a vár — vagy saját törzse számára foglalt le, melyet későbbi királyaink ájtatos célokra fordítottak.