Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

itárban volt birtokaira nézve a bencésekkel megegyeztek, a birtokezeket pedig kijelelték (Hazai Okmt. 1.233- 238.). 1376-ban Gara [iklós nádor parancsára a győri káptalan a Pethe, Leke és Eurkényi mizctségeket azon részek birtokába vezette be, melyeket azoktól tirkényi Miklós és Marczaltheöy Péter elfoglaltak (Fejér Gy.: C. D. II. 3. 135.). A XVII. században már a Takó-, majd az Iványos-család irta, de a pannonhalmi főapát még az 1622-ki megyei gyűlésen is til-kozott 2 nemesi udvarhelynek Örkényen lett erőszakos elfoglalásáért. Yren ; 1257-ben Myka mester és rokonai birták; még a tatárok tal lőn elpusztítva és IV. Béla 1257-ben Myka mester kérelmére mek és rokonságának Yuren nevű földjét meghatároltatta (Haz. Okmt. 34. és Árp. k. új Okmt. II. 282. 283.). Irén utóbb az Örkényi határba vadt. Selyem-telek, Bőny, Rét- és Püspök-Alap között fekvő kis puszta, égi praedium, s az Árpádok korától a Selyem nemzetség birta. legyénkben utolsó volt a nemzetségből Selyem Antal, ki 1626 körül alt el, mert ez évben Nagy János a pápai gyalogőrség vajdája az halt ipa: Selyem Antal után reá hagyott Selyemtelek birtokába árte magát bevezettetni. 1636-ban pedig Harchás Bálint maga és aztályos vérrokonai nevében Selyemtelekre nézve osztályt kért (Megy. t. 362/1626. 215/1636.). Ecs, mellék néven Nagy-Ecs, hajdan Echu, magyar falu a ánzsa ere mellett. Három községből áll, u. m. a nagy-écs falusi, nagy3S hegységi, és écs-mesterfai, melyek bár három helybeli elöljáróságot irtanak, közigazgatásilag egy adóközséget képeznek. Ecs ősi fészke volt a törzs Echu nemzetségnek, nagy része azonan a győri vár földje volt, s IV. Béla 1240-ben szabályozta a Ságh, yul, Tarján és Ecs helységekben lakott, s győri várhoz tartozott irályi szőlőszök (vinitores regii) tartozmányait. Ezen királyi oklevél íerint egyebek közt a bortermés feléből 2

/

3 részt a királynak, egy harladot a győri várnak vagy főispánnak adtak (Hazai Okmt. III. 5. és ejér Gy. : C. D. IV. 1. 194.). Ecsen is közbirtokosság lakott már első irályaink alatt; így a pannonhalmi apátságot a legrégibb birtokosok özött találjuk; midőn u. i. IV. Béla az apátságot jószágaiban megerőtette, Ech már e birtokok között említtetik, hol a szt-mártoni egyházak szolgái és jobbágyai voltak (Árp. k. új Okmt. II. 6.). 1221-ben [. Endre az apátságot écsi 6 szőlőjének birtokában megerősítette, mely lőlőket Cat lu ajándékozta az apátságnak (Fejér Gy.: C. D. V. 1.