Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

arról, hogy Makariás — a királyné népeinek bilótusa — több bilótusnak azzuni földeket átengedett (Magy. tört. tár. VII. 35.). 1357-ben a pannonhalmi konvent bizonyságot tett arról, hogy az A z z u n i nemzetség fiága Azzuni Erzsébettől a leány-negyedet (quartalitiunt) 16 dénár penzsával megváltotta (Győri tört. és rég. füz. I. 16.). Ez időrajban változott át A z z u n helység A s s z o ny f a 1 v á r a, az Azzuni nemzetség pedig A s s z o ny f a 1 v a y r a, és ugyanezen 1357-ben az Asszonyfalvay Bán unokáinak terhét Se bus magára vállalván, a győrmegyei asszonyfalvai határban 21 hold földet és 2 kaszavágású rétet 14 bécsi dénár penzsáért Asszonyfalvay Aka unokáinak elzálogosított (u. o. 19,). 1363ban cheb-ruozdi Nemes Miklós, kis-ruozdi Emey Péter és Domokos asszonyfalvai birtokosok voltak (u. o. 25.). 1423-ban Asszonyfalvay Péter cseszneki alvárnagy Gara Miklós nádor előtt Ispán Pétert mint vőjét és szintén cseszneki alvárnagy ot asszonyfalvai jószágaiban örökösévé tette, s ezt Pichurdi Antal királyi ember — homo regius — által birtokba is vezettette (Győri tört. és rég. füz.I. 32.). Az Ispán nemzetség ekkor lépett Asszonyfalván birtokba, és az „asszonyfalvai" előnevet felvette. 1424-ben Zsigmond király Asszonyfalvai Péter által Ispán Péternek lett leány-fiúsítását megerősítette (u. o. 33.). 1451-ben Felpéczy Domokos Ispán Péternek asszonyfalvai birtoka fejében 100 igaz értékű aranyat kölcsönzött, a zálogos birtoknak felét nyomban birtokába is vette; de mivel Döbrentey Tamás a pannonhalmi apátság kormányzója (gubernátor) már előbb ugyanazon birtokra zálogösszeget adott, azért ez újabb zálogolás ellen folyamodott ; a vizsgálattal a győri káptalan lőn megbízva; ennek kiküldöttje Döbrentey t a kérdéses birtokba vezetni szándékozott, de ennek Márk ellenállott. 1451 július 2-kán a kormányzó Mathó nevű tisztje által az alsoki (ma szent-mártoni) vásárra ment Ispán Pétert nejével együtt elfogatta s pannonhalmi várában 10 napig fogva tartotta, július 20-kán pedig az alispánnal, főbíróval és számos néppel Ispán Péter asszonyfalvai nemes udvarhelyére (curia) tört, 4 telkét fegyveres kézzel elfoglalta, 40 hold szántóföldjét és 10 kaszavágó rétjét víz alá borította, és 33 darab ökrét elhajtotta. Az 1453-ki országgyűlés határozata folytán az egyházi kiküldött Pichurdi Antal királyi emberrel Asszonyfalván ismét megjelent, s az ügyet megvizsgálván, Döbrentey Tamást az elfoglalt birtokrészek visszabocsátására felhívták; s miután ő ezt megtagadta, őt a királyi kúria elé perbe idézték. Végre a felek abban egyeztek meg, hogy az Asszonyfalván és Borbán peressé vált birtokrészek kérdésének eldöntését általuk választott és Mindszenten összeült 8 biró határozata alá bocsátották (u. o. 116 — 119.). Az eredmény nyomára