Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

ugyan nem jöhettünk, de azt sem találjuk, hogy a pannonhalmi apátság valaha a szomszédos Asszonyfalva vagy Borba birtokába lépeti volna. A XVI. század második felében Asszonyfalván már a Szapáry családot találjuk, mely t. i. házasság által az Asszonyfalvayak közé olvadt. A helység már az első török portyázások alatt elpusztult (Magy. tört. tár. VII. 19.). E korban Asszonyfalva Asszonyfa nevet vett föl, s a Szapáry örökösök között felosztatott. A Szapáry fí-ág később grófi rangra emeltetett és egyebek közt az asszonyfai birtokot is a jelen század második negyedéig birta, a midőn azt a Szapáry grófok galánthai Sidó István — családi ügy-igazgatójoknak hű szolgalatai jutalmául egy részben öröktulajdonul oda ajándékozták, más részben pedig bizonyos számú évekre átirták. Sidó István egyenes örökös nélkül halt el, és végrendeleti örököse sárosfal vai Bittó László lett. E birtok fölött utóbb Sidó István özvegye és Bittó László között nevezetes perek keletkeztek, s Bittó László a harmincas években fegyveres kézzel foglalta el Asszonyfán a Sidó-féle birtokot, melyet Bittó László halála óta leányai Szluha Pálné és Nagy Leanderné bírnak. Szapáry István Borbála leányának asszonyfai örökségén utóbb a Hollóssy, Borsó, Györgyi, Dobos és egyéb ágak osztoztak. Megemlítjük még, hogy megyénkben alig volt kiterjedtebb nemzetség, mint az Asszonyfalvay, mely Győr- és Veszprém-megye számos családaival állott vérségi összeköttetésben. Pusztult hely: Told, II. Endre alatt az Üdvözítő tiszteletére épült egyházzal birt (Czinár 31: Mon. I. 73.). Káth K. szerint 1377., 1422. és 1435-ben kelt oklevelek nyomán a pannonhalmi apátság birtoka volt. 1588-ban már mint pusztult helység említtetik s birtokosai Asszonyfalvay István és Szapáry István voltak (Györm. I. jkv.); utóbb Asszonyfa határába olvadt (Magy. t, t. VII. 23.). Bőny, magyar falu. Bőnyről 1415-ben olvasunk első ízben (Hazai Okmt. I. 308.), midőn t. i. Zsigmond király nov. 20-kán kelt levelében minden szabad embert felhivott, hogy azon Bewn helységet, melyet Bewni Márton vall tulajdonának — szabadon megszállhatja. Megszállotta-e ekkor valaki? — nem tudjuk; az bizonyos, hogy 1437-ben Bőnyön királyi vám volt, és hogy e korban a falut a Bőnyi nemzetségből többen birták, miből hihetővé válik a hagyomány, mely szerint e tájon 3 — u. m. alsó, felső és nemes Bőny falu volt (Hazai Okmt. III. 387.).