Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

éget adott a Győrrel való közlekedésre, sőt megengedte, hogy saját yalog révet tarthassanak. Az erről kiadott okmányt utóbb Liszthi püsök is megerősítette. 1594-ben Szinán török vezér ostromlása alatt ismét lpusztult. 1608-ban lőn kihirdetve Révfalu kiváltság-levele, mely időtől íindenkor a taxás helyek között olvassuk. Pataház egy részét 1607-ben Zalay György birta. 1613-ban Llsóky Márton pataházi birtokát a győri két protestáns gyülekezetnek rökáron eladta, miután ezek zálogkép már régebbi időktől birták. L győri püspök — mint szomszéd révfalusi birtokos ezen eladásnak llenmondott, de a protestánsok mindazonáltal templomot építettek. 616-ban Forgách bibornok a révfalusiakat törvényesen intette az lmulasztott tized megadására, a győri püspökség pedig tiltakozott a ibornoknak ezen intelme ellen, kijelentvén : hogy a győri püspökség ivadalmaihoz tartozó Révfaluban a bibornoknak semmi joga a tizedzedéshez. 1618-ban nemes Geönczy Miklós protestáns prédikátort legyei határozat lakásából kitiltotta, de a várőrség őt védelme alá ette (Megy. lvt. 15/1618.). 1710-ben a másfél évig pusztított pestis idején a betegek számára tt „Lazarethum" név alatt kórház épült, mely miatt a pataháziak annyi árt szenvedtek, hogy kárpótlásul őket a megye 5 évre mindenféle adó erhe alól felmentette. 1746-ben Pataházát eörményesi és karán-sebesi i'iáth Ádám birta, ki azt Day ka Andrásnak adta el, a minek a győri 2suiták — mint új adományos birtokosok ellenmondottak, minthogv protestánsoktól elvett pataházi birtok nekik lőn adományozva. 1777en Bacsák József kamarai tanácsos a vármegyéhez intézett folyamodanyában előadja, miszerint ő a győri jesuiták pataházi birtokát a incstártól megvette, de a győri egyesült ágostai és reformált hitközség telket mint állítólagos tulajdonát elfoglalt; kéri tehát ezen 3 telek irtokába magát bevezettetni. Ebből hosszas vita fejlődött ki; a megyei özgyülés a hitközség részére, míg 1780-ban kelt korlátnoki parancs iacsák előnyére döntötte el a kérdést; ez utóbbi ellen ismét Viczay lihály gróf tiltakozott, mert szerinte a vitás telkek az ő ősi családi irtokaihoz tartoznak ; magáévá tette e tiltakozást a megyei közgyűlés és Bacsák keresetétől elüttetett. Megyei jegyzőkönyveinkben e telekről többé szó sincs, de azért bizonyos, hogy Bacsák utóbb mégis zoknak birtokához jutott (Héderv. lvt. XI. csom. 12/1736.). Sövényház, német falu Tóközben. Hajdani neve Rába volt. A XIII. és XIV. században a Sövényházi nemzetség birta (Fejér }y.: C. D. X. 2. 410.). 1585-ben (a megyei jegyzőkönyv szerint) Török Györmegye és város egyet, leírása. OA