Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

János, — 1624-ben és 1636-ban Pázmány Ferenc naszádos vajda birta; 1673-ban pedig Jagosich Mihály és a győri jesuiták birtokában találjuk Sövényházát; különben sok kézen ment át. A XVII. században magyar ajkú lakói voltak, mint ezt a helység által ez időben magyar nyelven kiállított bizonyítvány igazolja (eredetije a hédervári lvtárban). Ezen iraton látható a falu pecsétje, melynek körirata ugyan ol vashat lan, de belkörében vizhullámokon egy tojásdad medence lebeg, melyből nőalak derékig emelkedik ki, karjait kitárva s jobb kezében halat, baljában pedig evező-lapátot tartva. 1704-ben (megyei levéltárunk szerint) egész Sövényházát a győri jesuiták birták, s ez évben rác és német hadak felgyújtották és elégették; magyar lakói is hihetőleg ekkor űzettek szét; annyi bizonyos, hogy 1715-ig elhagyottan állott a falu, s ez évben a jesuiták 3 évi adómentességgel hozták mai német lakóit; de hogy honnan? — annak nyomát megyei levéltárunkban nem találtuk. Pusztult hely: Szapud, hajdan Szent-Szapud,ma a sövényházi határba olvadt puszta. 1484-ben I. Mátyás enyingi Török Jánosnak és Borbálának Ítélte. 1580-ban Hathalmy Miklós birta (Tört. tár. VII. 25.). Szabadi, magyar falu Szigetközben. Határában van § z u n y o g, máskép Lencseház nevű kis puszta ; mindkettő Hédervári-féle jószág. A győri káptalan birtokához tartozott, s 1594-ben Győr ostroma alatt ez is elpusztult. A XVI. és XVII. században Hédervári nemzetség is birt benne, sőt némely emlékek egész Szabadit Hédervári jószágnak állítják. Pusztult hely: Kenderes-Medve a hédervári levéltár szerint Szabadi határában állott, de 1594-ben elpusztult, s határa a szabadi határba olvadt, hol egy dűlő tartja fenn a falu emlékét (1. fönnebb Medvénél). Szap, hajdan Zap, magyar falu Csilizközben. Szap legrégibb időkben a pozsonyi vár földje volt, melyből Boté — szapi Pou s a fia állítólag 2 részt elfoglalt; ez ügyben teendő vizsgálattal 1255-ben Roland nádor és Vince nyitrai püspök bízattak meg (Fejér Gy.: C. D. IV. 2. 328.). 1300-ban Alsó- és Felső-Zapot Zaapi János birta (u. o. X. 1. 543.). 1338-ban Zap ós Balony között eszközlött határolásnál Miklós és János említtetnek a Zapi nemzetségből. 1364-ben Kont János zapi előnevet vett fel (u. o. IX. 7. 229.). 1479-ben Orbán