Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Patás, magyar falu Csilizközben. 1270-benapatasi földek birtokában a nyulak-szigeti apác megerősíttettek (Fejér Gy.: C. D. V. 1. 196.). Az 1607-ki megyeibe gyűlésen Hersich Bálint a nagyszombati apácák érdekében a pats birtok-foglalások ellen tiltakozott (Megy. I. jkv.). 1620 január 13-k Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a nagyszombati apácák patasi birtok és a komárom-megyei Apáca-Szakállost bizonyos Karner Dánieln 2000 magyar forintért zálogba vetette (Győri tört. és rég. füz. II. 258. ] 1721-ben Győrvármegye közgyűlésén Patás kiváltság-levele kihirdí tetett, s ekkor mint nemes község katonatartás, fuvarozás és egy terhek alól felmentetett, s a szabadalmas taxás helyek közé soroztato 1746-ban a helvét hitvallásuak templomot építettek, de 1747-ben megyei közgyűlés elhatározta ennek leromboltatását; azonban a kikii dött végrehajtót a nép elűzte. Pinnyéd, magyar falu Tóközben a Bábca folyó bal partján; hajdí hihetőleg a győri püspökség halász-szolgái lakták (innen nyer „Fischerdorf német nevét), s most is annak birtokaihoz tartozi Talaja rendkívül vizenyős, csak a falu van kissé emelkedettebb dombo s arról nevezetes, hogy Pinnyéden temető sincs, mert alig pár lábnyi ásnak, a viz felfakad, s kénytelenek a Rábca nyugoti felén a győ határban tartani temetőt. Pinnyéd régi birtoka a győri püspökségnek; az 1590 szept. 6-kÉ tartott megyei közgyűlésen mint falu említtetik; ekkor szabadalmi malom-birtokosok lakták, s megyei jegyzőkönyveinkben hosszú időn ! a taxás faluk között olvassuk nevét. Ugyancsak 1590-ben Miksa herce német hadai elpusztították, de hamar felépült; 1594-ben Győr ostron alatt ismét császári hadak szállásoltak benne, s a keresztény serege ezen menekülvén el, ezek vagy az üldöző törökök a falut felgyújtotta 1608 aug. 23-án közgyülésileg lőn kihirdetve a győri káptalan bizony ság-levele, mely igazolja, miszerint Gregoriancz Pál győri püspö Pinnyéd számára 1537-ben királyilag megerősített kiváltság-leveh adott (Megyei I. jkv.). Az 1689. évi jegyzőkönyv szerint a szolgabii kiküldetett azon károk összeírására, melyeket itt a német katonaság ( a Pálffy huszárok rablásaikkal okoztak. Radvány — melléknéven Csiliz-Radvány, magyar falu Csilií közben. Nevét hihetőleg a honfoglaló Rad nemzetségtől nyerte, mely dunántúli kerületben telepedett le (Czech J.: Töredék a magyar gyökere