Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

p nemzetségekről. Tudom, gyűjt. 1828. évi folyam, V. k. 84.1.). A XV-ik ázadban még a Radványi nemzetség birta (Fejér Gy.: C. D. 5. 871. 1.). 80 körül Istvánffy Miklós alnádor és történetire szintén radványi rtokos volt — neje: Both Eszter után (Megy. lvt. I. jkv.). Ma számos »zbirtokos lakja. Rába-Patona, de többször Káptalan-Patona néven is olvassuk, agyar falu Tóközben. A helység pecsétjének körirata : „C ap t o 1 o n. atona. Pec. 1701." Benne szántó-vas, búzakalász és csoroszlya. Patonáról — mint buchariusok földjéről első említést 1253-ban lálunk (Fejér Gy.: C. D. VII. 1. 298.); de az oklevélből ki nem vehető, elyik Patona? vájjon ez-e, vagy a veszprém-megyei Lovász-Patona? zech jegyzetei szerint mindét Patonát besenyők *) lakták, kik határőri :olgálatot tettek, és pedig a rába-patonaiak gyalog, a lovász-patonaiak 3dig lovon. 1368-ban már kétségtelen oklevél igazolja, hogy ekkor >ába-Patona a győri káptalan birtoka volt (Akadémiai értesítő 1863-ik r. 1—26. 1.). Az 1562-ki szárazságban Győr vidékén őrleni nem leheîtt, s a győri várőrség gabnája megőrÖltetése végett itt a Rábán malíot építtetett (u. o.). Határának egy része — az úgynevezett „Pénzesét" a Rábán alul — a töröknek meghódolt területen lévén, 1620-ban :jú Mehmet aga ezen réttől adót követelt; minthogy pedig a váriegye és a győri parancsnokság keményen tiltotta a töröknek való dózást, — a patonaiak ezen adókövetelést Győrben bejelentették; de livel sem a vármegye, sem a várparancsnokság őket a török hatalom llenében megvédeni nem tudta, hogy a nagyobb veszélytől menekültessenek, megengedtetett nekik a pénzes-réttől csekély adót fizetni. 623-ban az aga több lovast magyar ruhába öltöztetett, s mintha ezek ,z előnyomuló Bethlen Gábor lovasai volnának, velők Patonára ütött, s dilönösen a gyermekeket szedték össze, és ezeket Fehérvárra hurcolták. Vlidőn pedig a szülők kiváltásukért utánnok mentek, addig senkivel izóba sem állottak, míg 70 forint évi adót meg nem Ígértek, és csak azután idták ki a gyermekeket fejenkint lefizetett váltság-díjért (u. o.). L626-ik év őszén a Győr alatt rabolt török portyázok Patonára rohanjak; de Mehmet aga is ott termett, és nem engedte őket megraboltatni, lanem — megrabolta maga. 1633-ban a nagy sarcok és rablások miatt Győrbe folyamodtak, s Mansfeld Fülöp gróf győri parancsnok azon tanácsot adta nekik, hogy hagyják oda végkép Patonát és Győr-ujvárosba települjenek át ; e *) Nevét is valószinüleg ezek alatt nyerte a két helység.