Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Ikrény egy részét megszerezte, utóda pedig — az 1791-iki 73. t. ciki átal honosított Lamberg Fülöp folytatta a szerzést, s ma már egés2 Ik rény, Lesvár és Oszhely a Lamberg grófi családé. Kapi magyar falu Tóközben. Kapi az előkorban a győri vár földje volt s 1209-ben II. Endre király ezen várföldeket Tóth mosonyi főispán Demeter és Tamás fiainak adományozta (Fejér Gy.: C. D. VII. 1. 190.). 1251-ben a kapii földeket Móric mester nyitrai főispán a mórichidai prépostságnak ajándékozta (u. o. IV. 2. 88.). Ugyanitt a Kap y nemzetség is birt, mert Barbachy Bálintné — mint első férjétől Kapy Györgytől származott fiainak gyámja — Zsigmond királyhoz folyamodott János mester és János mórichidai prépost ellen, kik 1314-ben Kapin volt birtokát elfoglalták. A király vizsgálatra a győri káptalant küldötte ki (u. o. X. 8. 379.). T764-ben az ágostaiak igazolván a régi vallásgyakorlatot, a megyegyüléstől toron^ nélkül való templomépítésre engedélyt nyertek. Kis-Bajcs magyar falu Szigetközben. 1848 előtt kurialis nemes falunak tartotta magát, s nem akart a szomszéd bácsaiakhoz hasonló egyházi nemes lenni, bár a győri püspökségnek fegyver- és viza-halászati jog és díj fejében mai napig is fizet. Nincs ugyan bizonyos adatunk, de úgy látszik Nagy- és Kis-Bajcs, Bácsa, Szava mind egyházi nemesi helyek voltak. A török uralom alatt birtokából kiűzött nemesség e vizek közé menekült, s a földesuraságok örömmel fogadták a fegyverviselő népet, telkeket adogattak neki, kezdetben csekély haszonbérért, a terhes hadiszolgálatok miatt azonban ezt sem bírták fizetni; de mivel szükség volt reájok, évről évre maradtak, hihetőleg jobb időkben lerovást is Ígértek. Talán így keletkezhettek a többi világi uraságoknál is a kurialista nemes bérnökÖk. Itt látjuk alapját annak is, hogy területéhez képest Győrvármegye az országban legnagyobb számú nemességgel birt; mert körülbelül 26 Q mfdnyi területen közel 12 ezer nemes főt számlált. Megyei levéltárunkban számtalan az óvás, ellenóvás és tiltakozás, hogy a nemes jobbágyok vagy bérnökök megyei tisztségre ne alkalmaztassanak. Különösen a győri püspök, káptalan, Héderváriak és Czoborok tiltakoztak ez érdemben legtöbbet; de az apró nemesség hamar felismerte érdekét, e részben összetartott, ellenóvást tett, ha szükség kivánta bocsánatért esdett, s bármi úton kivitte, hogy a megválasztott nemes jobbágy vagy bérnök megmaradjon a hivatalban. Utóbb hű hadi szolgálatok jutalmául egész