Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

;özségek kiváltságért folyamodtak, s megnyerték, csak azt sajnáljuk, íogy habár a kihirdetésnek több nyoma van, de magát a kiváltságevelet nem kutathattuk fel. *) 1594-ben Győr ostroma alatt az úgynevezett Táborhelyen k keresztény sereg ágyu-sáncokat emelt, és téves azon vélemény, mely ; helyet római maradványnak tartja. Pusztult hely: Szava vagy Zava Bácsa és Bajcs között, mely utóbbinak határába dvadt; lakói szintén egyházi nemesek voltak. 1231-ben Zoa név alatt izon perben olvasunk róla, melyet a győri káptalan és M. mester között [I. Endre király elintézett (Árp. k. Okmt. I. 283.). 1318-ban a győri káptalan bizonyságot tesz arról, hogy Kálmán győri püspök a szávaiakat igyházi nemesekké tette, kik hadkötelezettségeiket négy márka nehéz ezüsttel meg is válthatták (Fejér Gy. : C. D. VIII. 2. 192.). 1642-ben megyei levéltárunk szerint Szavay család bírta. Az 1612-ik évi megyei nagygyűlés az alispánnak meghagyta, hogy Pázmán Ferenc vajdától a zavai révet erőhatalommal is elvegye (megyei lvt. I. jkv.). 1640-ben Szavát egy folyócska hasította át, melyet jegyzőkönyveink Tugát néven említenek. Az 1683-ki hadjáratban átcsapott török portyázok fölgyújtották, elpusztították, s többé fel sem épült, Kóny, legrégibb oklevelekben Cohn, magyar falu Tóközben. Kóny első birtokosául Endust vagy Endrét találtuk, kinek 1228-ban örökös nélkül történt halála után, II. Endre király Kónyt a Téth nemzetségből való Demeternek adományozta (Fejér Gy. : C. D. VII. 4. 77.). Talán ugyanezen Demeterben halt ki a Téth nemzetség — miután erről többé nem olvasunk ; Count pedig II. Endre a templomosok rendjének adományozta, Kónynak ekkori határait és szabados lakóit is elősorolja a nagybecsű oklevél (Hazai Okmt. II. 2 — 3.). 1491-ben II. Ulászló király — Simon mesternek a győri keresztesek praeceptorának kérésére II. Endre okmányát átírva megerősíti (u. o. 372. 1.). 1524-ben II. Lajos Győrben szintén megerősíti Hunyady Mátyás királynak 1486 június 24-én kelt azon levelét, melyben Mátyás a győri keresztelő szent János egyházának kónyi jobbágyait adómentesekké tette (Győri kápt. lvt. 17. fiók, 1. csomag, 2. sz. és Hazai Okmt. II. 427.). *) Nevezetes körülmény az is, hogy a töröknek hódolt és elpusztított falukról számos adathoz juthattunk, de a török uralomtól ment felső vidékben alig birtunk egy-két adathoz jutni.