Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

ián (XVI-ik csomag, 1/1659. és 7/1760.) azt véljük, hogyha több megye árkán állott is valaha a hédervári vár, ez csakis pozsony- és győrmegyei érdieteken állhatott. Mosonyvármegye legrégibb időkben e tájon a )unán át sem ért, később pedig itt Pozsony vármegye szögellett be; lasonlót bizonyít a győri káptalannak bizonyítványa is, mely szerint .. a r a s z e g *) a pozsonymegyei zseli-i — és győrmegyei hédervári tatárokból szakíttatott ki, s a Hédervárban Összeért két megyei határ \ováki (Mosonyvárm.) falu felé kiterült, s Hédervártól délnyugotra nzonyos kövecses árokig ért, s így Mosonymegye a hédervári kastélyig íem nyúlhatott be. Érdekesnek tartjuk még idejegyezni, miszerint 1723-ban Hédervár dapítványos kórházzal birt; 1794-ben 4 vásár-tartásra nyert szabadalnat, s ekkor vámjoga is volt, Ikrény népesített puszta Tóközben. Ikrény, Lesvár és Oszh e 1 y a Lamberg grófi családnak egymással határos pusztáit képezik. Első birtokosa hihetőleg azon Icrany vagy Ikrényi nemzetségvolt, melynek tagjairól már a XIII. század vége felé olvasunk (Hazai Okmt, III. 19.). 1324-ben I. Károly Miklós bánt a győrmegyei Ikrén birtokába bevezetni rendelte (Fejér Gy.: C. D. VIII. 2. 562.). 1373-ban Ikrényt már a Kanizsay nemzetség birta; e család fi-ágának kihaltával a roppant terjedelmű Kanizsay jószágokat az egyetlen leányörökös: Kanizsay Orsolya örökölte, kit Nádasdy Tamás nyert nőül, s ennek kezével az ikrényi és rába-szent-mihályi jószágok is a Nádasdy nemzetség birtokába jutottak, és Nádasdy Ferenc gyászos kimultáig ezen család birtokában maradtak. Ekkor Ikrény a királyi kamara jószágai közé került, s megyei levéltárunk szerint haszonbérileg kezeltetett. De Ikrény nem volt egészen a Nádasdyaké, mert 1614-ben Torkos Péter mint győrvárosi bíró a megyei közgyűlésen Nádasdy Pál tisztjét a győri határ legeltetéseért, utóbb pedig a városi határból tett foglalásokért megintette, az intés ellen Nádasdy Pál és Vizkelethy János mint ikrényi közbirtokosok tiltakoztak; hasonlókép 1619-ben is. 1770-ben pedig Körmendy, Stverteczky, Klempa, Bolényi, Eördeögh, Hajós, Brunovszky és Kaskovich családok bírták. 1777 körül Lamberg Volrad *) Ezen Paraszeg (ma Parázs-szer)föld Hédervár mezővárosába behat egész a tiszttartói lakásig, és a grófi kerttől csak az óvári ország-út választja el. 1697-ben birtoka felett per folyt, s Matusek András győri kanonok, mint volt hédervári plébános Széchenyi György győri püspök ellen bizonyítványt adott arról, hogy Paraszeg-föld, stb. minden időben a Hédervári nemzetség birtoka volt, s Hédervárhoz, nem pedig Ráróhoz tartozott.