Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Börcs magyar falu a Rábca partján. Községi pecsétjének körirata: 3. Pagi. Börcs. 1699.". 1588-ban Győrvármegye a török portyázások gátlására a templom telié egy kerekded őr-tornyot építtetett, s e toronytól nyerte a falu smet Rundenthurm nevét. 1590-ben Miksa herceg német hadai dégették. 1608-ban a börcsiek mint segély-őrhad az abdai őrhelyhez mdeltettek (megyei lvt. I. jkv.). 1689-ben ismét a német katonaság tisztította. Jelenleg a győri püspökség birtoka. Czakóház magyar falu Tóközben. Hajdanáról keveset tudunk, hihetőleg az első századokban Czakó emzetség birta, legalább megyei levéltárunk szerint a XVII. századán szállott a Czakó nemből eredt leány-örökösökre. 1682-ben Gyapay tihályt és Gecseny Miklóst találjuk mint czakóházi birtokosokat. Dunaszegh magyar falu Szigetközben közel a K.-Dunának könyökanyarodásához, honnan talán nevét is nyerte. Legrégibb időkben Dunaszegh is Hédervári-, utóbb Bakicsde birtok volt, s Hédervár és Ráró sorsában osztozott (Lásd alább). 612-ben Forgách bibornok tized-szedése ellen a duna-zöghi nemesek ry őr vármegye közgyűlésén panaszt emeltek, s a hozott megyei hatáDzat a törvénytelenül szedett tizedet lefoglaltatta és visszaadatta negyei lvt. I. 23/1612.). 1637-ben Hédervári István a duna-szeghi aedialistákat tized megadásaért intette, de ezek kijelenték, hogy iváltságaiknál fogva a tizedet egyszer mindenkorra megtagadják. Az 1851-ben létesült tagosztály folytán Viczay Héder grófnak hmaszegh mellett jutott birtokán 1853-ban Gyula-major épült. Duna-Szent-Pál magyar falu Szigetközben. A Hédervári nemzetség íszágai közé tartozott, s Hédervár és Ráró sorsában osztozott. 1594-ben lpusztult, s mikor Ion ismét megtelepítve? — nem tudjuk; de a falu ílső részét a bevándorlott tótoktól ma is tót-szernek hívják. Enesse magyar falu Tóközben. Ősi fészke az enessei Enessey törzsiagyar nemzetségnek, kik mai napig itt laknak és birnak. Első nyomát 1368-ban egy határjárási oklevélben találjuk (Fejér hjörgynél), a midőn még In s ének olvassuk, és kétségtelen, hogy a •TI. században Ottokár ellen vitézkedett Enessei Ákosnak s így az messei ős nemzetségnek bölcsője volt. (Nagy Iván : Magyarország családai : Inessey.) 1553-ban a törökök felégették és elpusztították (Magyar tört. Gyo'rmegye és város egyet. Iriráfn, 0*3