Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

tár. VII. 5.); ekkor égett el az Enessey nemzetség levéltára is. 1604-be a nemzetség két ágra szakadt, egyik az ősi fészekben maradt, mási veszprém-megyei Görzsönbe költözött, s ez felvette a„görzsöni"előneve Az 1609-ki megyei gyűlésen Enessey Márton az enessei erdők irár tiltakozott. 1613-ban Enessey Márton, György és János a szokáso tábla-pénzt, azaz: 12 dénárt a megyei törvényszéken letették, s aPethő családot az enessei határ használatától eltiltatták (megyei lvt. I. 23/161S. 1682-ben Enessey István mint a család idősb tagja (senior) birta Eness felét, ki 1684-ben személyesen ment a törökök ellen. Ugyan ez idői alatt Szapáry Péter, Iványos Miklós és Bezerédy mint enessei birto kosok említtetnek (u. o. 76/1682,). Fehértó magyar falu Tóközben. Újfalu és Lász elpusztult helyeket Ráth Károly Fehértó é Kóny között keresi (Magyar tört, tár. VII. 25.). Az említett pusztul helyek múltjáról azonban semmi sem volt kinyomozható. Győr-Sziget magyar-német falu a Kis-Duna és Rábca folyók közi ékelt sziget végén; Szigetközzel a Kis-Dunán át talp-hid, Győrújvá rossal pedig a Rábcán oszlopos hid köti össze. Szigetről 1567-ben olvasunk először, a midőn Miksa Győrt meg erősíttetni és a várost új rendezés szerint építtetni parancsolta. Ekko királyi téglavetők települtek ide, kik a győri bástyák tégláit ezei sziget-csúcsban vetették. A győri püspökség 1592-ben ezen „Pwspeöl z ige the" nevü birtokát visszaszerezte (Győri tört. és rég. füz. I. k.) Az ezen ügyben küldött kir. leirat szerint gr. Salm győri várparancsnol telepített bele lakókat, kik 12 évi szabadságot nyertek, mely idő alati szolgálatuk egyedül szénatakarításban állott. A települők származás helye ugyan ismeretlen, de neveik után itélve, nagy részben magyarol voltak. A 12 év elteltével kötelezettségeik közé tartozott : a szénatakarítás, gyűjtés és egyéb házi szolgálat; vám-mentességi kiváltságukbar megerősíttettek, de semmi rétet, erdőt, földet, halászatot nem bírhattak A költözés szabad volt, és házát mindegyik szabadon eladhatta. Ez időben Győr-Szigetben két kórház is volt, magyar és német, s mindegyik szántóföldekkel és kerttel birt. II. Rákóczy Ferenc hadjárata alatt ÍI helység elpusztult. Hédervár magyar mező-város Szigetközben. Alapítója Gejza vezéi alatt bejött Hederich lovag volt, ki a később történelmi hírre emelkedett