Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Esztergeíheői nevet (Héderv. lvt. 31 -ik csomag, 1/1451.sz.). 1595-ben Gyí védelmére az esztergethői határban is emeltettek sáncok. 1609-ben Chepke Orbán is birt Esztergethőn. 1630-ban Eszterge theőy Imre vasvári Zeghy Mihálynak, bajcsi Téglás Péternek és szaví Szavai Györgynek örökáron felvallotta (Héderv. lvt. 2/1630.). Ugyan ekkor Miskey Pál birt Esztergethőn. 1670-ben megyei levéltárunk szerin még mint falu állott, s mikor pusztult el? nem tudjuk. Határa a kis-bajcs és bácsai határokba olvadt, hol csupán egy dülő tartja fenn emlékét. Bezi magyar falu Tóközben. Nevét első megszállóitól a besenyőkto nyerte. Bisse ni, Bessi, Bezi. (Czech J. : Győrvm. föisp. 20. 1, A községi pecsét kis tojásdad alakú ; körirata : „B ezi. falu. pecze ty e. 1740". Az ágostaiaknak helyben van anyaegyházuk, mely a XVI. szá zadban iskolával lőn felállítva, de 1759-ben Márffy László bezii birto kos az iskolát bezáratta, az iskolai építményeket felbecsültette, sal. forintra becsült felülépítmény árával az ágostaiakat megkínálta, kik ez fel nem vévén, a megyei közgyűlés a 13 forintot jótékony célra vaL fordítás végett a fejértói plébánosnak átadatni rendelte, Márffy László pedig utasította, hogy az iskolát elfoglalván, ezt hányassa szét, (Megye lvt. III. jkv.) 1592-ben a besenyő törzsből származott Poky Ambrus győr megyei alispánt találjuk Bezin mint birtokost ; ugyanekkor kivüle töbl közbirtokosa is volt. 1618-ban Pázmány Ferenc és Péter •— 1650-be: Jagasich Péter alispán birta (u. o. III. jkv.). 1680 körül Bezerédy Istvái pápai kapitány és Festetich Mária özv. Komáromy Jánosné egymá közt Bezit felosztották. 1689-ben a német katonaság pusztította el. 1727-ben az akkori úrbéres jobbágyság az iránt tett panaszt megyei közgyűlés előtt, hogy a földesurak az ő Eperj es nevű szabai pusztájokat elfoglalták. 1784-ben eszközlött tanúkihallgatás alkalmává a katholikusok is bizonyították, hogy az ágostaiak mindenkor haranj használatot gyakoroltak, mire a további haranghasználat nekik megadatott. Tagosítás folytán Szabó Péter hajdani megyei alispán kihasítot birtokából Péter ház a puszta lett. Pusztult hely: Uthal Bezi és Hugót között állott, most Bezi határának egy részé teszi. E helység I. Mátyás királynak 1472-ben kelt oklevele szerint Poky család birtoka volt (Rath K.: Magyar tört. tár. VII. 23. 1.). Bödöge Markotával egyesült falu ; lásd ez utóbbinál.