Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

pidának neveztetett (u. o.). Egy 1252-ki okirat Balonyt mint a győri yház birtokát említi : „Villa Balony, quae est ecclesiae B. Virginis mr." (u. o. VII. 5. 306.). 1453-ban ezen adományt és Balony kiváltgait Hunyady János megerősítette. (Teleky J.: Hunyadiakkora, X. 379.) kiváltság-levél 1610-ben lőn kihirdetve (megyei lvt, II. 12/1610.). A győri káptalan és balonyiak között a javadalmakkal járt kötezettségek miatt hosszas per támadt, melynek 1769-ben egyezség vetett sgett ; ennek értelmében megszűntek a balonyiak harangozás miatt y őrré járni, hanem ezen szolgálat fejében örök megváltásul évenkint vetendő 100 forintra kötelezték a balonyi községet. Különben Balony tszonvétele a győri őr-kanonokságot — „custos" — illette. A balonyi vár-földekből mások is nyertek adományt ; így Simon >zsonyi főispán 1355-ben arról adott bizonyságot, hogy Omode mester „vármegye gyűlésén" *) Chituani Dénest a balonyi birtokrész dadától, a győri őr-kanonokságot pedig annak megvételétől eltiltatta, lazái Okm. III. 167.) Bácsa magyar falu Szigetközben. Legrégibb történelmére vonatkozó adatokat nem találtunk ; 1848 ott a győri káptalan egyházi nemeseinek volt széke, (bácsai praed. ók, — Sedes Praedialis Nobilium de Bácsa), s a győri nagyprépost )lt mindenkor a bácsai szék főispánja. Váltó krajcár nagyságú pecsétben egy kivont kardot tartó lovas vitéz, körirata : „Bácsai s z o 1abiró". 1626-ik évi megyei közgyűlésen a bácsaiak kérték a vármegyét, ivei hogy ők az egész Szigetközt fegyverrel védik a török átjárás és icsapás ellen, — a többi falukból is rendeljenek segítséget; mi meg is rtént (megyei lvt. III. jkv.). 1720-ban a megyei gyűlésen kihirdettetett bácsai helység kiváltság-levele, melyre a vármegye őket nemesekül ismerte. Pusztult hely: Ezen község határába olvadt Esztergetheö pusztult falu, melyet az sztergetheőy nemzetség tagjain kivül más családok is birtak, s hiheleg hajdani határkiterjedése nagyobb volt, mint mennyire azt jelenleg szik. A falu keletkezése 1451-re esik; e korban bizonyosan senki által im használt Hédervári-birtok volt, minőt a XV. században többet is lálunk (lásd alább Bőny leírásánál), s mint ilyen földet Hédervári Pál isker Miklósnak ajándékozott, ki ezen esztergethői földről felvette az *) Szándékosan emeltük ki e kifejezést annak bizonyítékául, hogy a XIV-ik izadban már igen is voltak megyei gyűlések.