Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem
vagy katona-tartással ne terheltessenek (megyei jkv.). 1702 urns előtt való napon az elfogott II. Rákóczy Ferencet, midőn az abdai hi vitték keresztül, a Rábca-parton halászott katona egy akkor fo| harcsával ajándékozta meg. Rákóczy a neki ajándékozott halat e szavakkal dobta a vízbe : „bár csak a most raboskodó Rákóczy, ki té det szabaddá teszen, hamar követőd lehetne s megszabadulhat r (Vdlyi: Magyarország leírása I. k. 6. 1.). 1707-ben a falu Rákóczy katc \ által bevétetvén, a várdai őrség felkoncoltatott s a török portyázá ellen épített várda leromboltatott (Plébániai jegyzet.). 1830-ban 69 abdai lakos az árvizek pusztításai elől a falu i helyiségéről a mai helyiségre kezdett áttelepülni; 1831-ben töbl folytatták az átköltözést, s 1832-ben az egész falu áttelepült. Az 1848/9 hadjárat alatt sokat szenvedtek. Ásvány magyar falu Szigetközben. Ásvány a Hédervári nemzetség ős birtokai közé tartozik, mel a XVI. századig szakadatlanul Héderváriak birták; ekkor Majsa M lós a Héderváriak rárói várnagya kapott itt 2 telket adományk Utóbb Ásvány is a Bakicsok birtokába került. (Lásd alább : Héderv; 1610-ben Révay Péter, Balassa Margit, Czobor Imre és Mán voltak ásványi birtokosok. (Megyei lvt. 42/1610.) 1614-ben 18 úrbé telekből a jobbágyság megszökött. (Megyei lvt. 33/1614.) 1616-t Ásványi család is birt itt, de birtokát a Héderváriaknak eladta. (U. o. és 22/1616.) Ez évben szapi Balassa is nyert Ásványon kir. adomán ki az ásványi előnevet is fölvette. 1644-ben Pázmán Miklós birta. A XVII. század végével a régi Ásvány falu nagy részét a Du elszakította, s 1700-ban Viczay Ádám báró a mostani falu helyét jele ki jobbágyainak, kik ide át is települtek. 1735-ben pedig Viczay J gróf a Balassa örökösök ásványi birtokát beszerezte (Héderv. lvt.). Ásványhoz tartozik János-major, elhalt Sina János báró szép rendezett pusztai birtoka. Balony magyar falu CsilizkÖzben. Legrégibb időkben Balony is a győri vár földje volt (Fejér 67; C. D. V. 3. 231.). 1284-ben István mester — a győri egyház szertart jának kérésére, László király a győri várhoz tartozó rétekkel, szánt földekkel, legelőivel és minden egyéb haszonvételeivel Balonyt a gye egyház harangozóinak adományozta, és Győri Pongrác — mint királ ember által, nemkülönben a pannonhalmi apát által az egyházat birtokába be is vezettette ; ezen kivül a székes-egyházi harangozókm adta nevezett király a „barch-tuoi" halászatot, és egy szigetet, me
