Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

z ostromlóknak a vár déli oldalán elnyúlt bástya alá aknát ásni, s nnek felrobbantásával a bástyán rést törni, mely csekély volt ugyan, e az általa keltett rémület mégis határozott Győr sorsa fölött. Ámbár lardeck az Ovárnál ismét tábort ütött főherceg által a becsület és üség kötelmeire lőn figyelmeztetve és a legközelebbi segély-küldésről 3 biztosíttatott; mindazonáltal — nem tudni, gyávaság, vagy veszte;etés folytán árulóvá lett, Győrt feladta, és 1594-ki szept. 29-én a vár ulcsait Szinán öcscsének, Hassan begler-bégnek azon aljas nyilatkoattal adta át, miszerint „kívánja, hogy Győrt a törökök minél tovább •ekésen bírhassák". E gyászos naptól kezdve Győr török katonai város lett, az elfutott agy legyilkolt polgárok lakaiba török katonaság szállásolt, az Újváros öldig leromboltatott, székes-egyháza erőddé lőn átalakítva, ablakaiban .gyúk foglaltak helyet; sekrestyéje és kápolnája lőpor-raktárrá lett, a emplom egyéb részei ló-istálókká változtak. 1597 szept. 15-én Miksa főherceg Győr alá szállott s ezt ostrom dá vette, de már 26-án azon vak hírre, hogy Mehmet Győr felmentésére áet, a főherceg Komárom ágyúi alá menekült; a nagy mennyiségű delmet és ostromszereket részben elégette, részben zsákmányul hagyta. 1598-ban Schwarzenberg és Pálffy hősök szövetkeztek Győr viszízavételére, miután előbb a vár helyzetéről lehető bő tájékozást szerezek, március 27-én Komáromból Győr alá indultak, és ügyes csellel a fehérvári kapuhoz lopództak, s ezt a közvetlen előtte elsütött petárdával 500 lépésre a városba vettették; az alig 5000 főre menő ostromlók îyomban a várba törtek s 5 óráig tartó irtózatos harc után marc. 29-én iiajnalban Győrt visszafoglalták. 1601. Fülöp Emanuelnek Fehérvárhoz rendelt tábora Győr alatt időzött. 1603. Roszvurm táborozott Győr alatt. 1605-ben és 1606-ban a fehérvári kapuig portyáztak a tatárok, több győri katonát künn szorítottak s levágtak, a mezei munkások közöl körülbelől 200-at elhajtottak. 1612. Vaica Sabbas vezérlete alatt több szerb család Győrbe menekült s Újváros azon részébe települt, melynek neve mai napig is: Rác-város. 1615 december 29-én eszközlött összeírás szerint 206 házban 230 belvárosi, és 92 házban 93 újvárosi polgár volt, s a nevek ut#n Ítélve Győr ekkor még nem volt elnémetesedve. 1622-ki 23. törv. cikk a győri várkapitányt a nádor felsőbbsége alá rendelte.