Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

1626. Sz. István király előtt való napon 1500 török jelent mt lobogó zászlókkal a szabadhegyi halmokon, s a köles-aratással fogda kozott — körülbelől 200 munkást rabságra hurcolta. Ezen kivül 5C juhot, 100 db ökröt'és lovat, a városnak több mint 1000 darabból ál. csordáját elterelte Breiner János győri várkapitány és a 3000-nyi vái őrség szemeláttára, 1630. Egy török csapat ismét Győr alatt kalandozott, s Újvár< a lói a marha-csordát elhajtotta. 1645. A sz. korona Győrbe hozatott. 1647 októberben a városnak nagy része leégett. Ugyanezen évbe a svéd és Bákóczy hadak elől Győrbe hozott sz. koronát Kéry János é Ostrosich Miklós koronaőrök Pozsonyba visszaszállították. 1649. Német vasasok beszállásolásánál csupán egy megyei tiszt viselő akadt, ki németül tudott, s kit az elszállásolásnál alkalmazri lehetett. 1651 március 9-én ismét 3000 török termett Győr alatt, és mezőkön ért néppel együtt gazdag zsákmányt hurcolt el magával. 1683 augusztus 30-án a Teleky Mihály által vezérlett erdély sereg Győr alá érkezett, s ennek fékentartására a Rába és Rábca közöt tábort ütött. Szept. 12-én a Bécs alatt kudarcot vallott török serej előfutárai is már Győr körül hullároztak, 14-én pedig a nagyvezér ii megérkezett, ki itt a 80 éves Ibrahim basát, mint a török megaláztatá; állítólagos okozóját 50 török főtiszttel együtt megzsinegeltette. A fut< török tábor 3 napot töltött Győr alatt. Ez évben Szobieszki a hős lengyel király is megtekintette Győrt *). 1687. A káptalan előtt teendő örök-bevallások betiltattak, s minder adás-vevési szerződés egyedül a katonai parancsnokság előtt volt köthető 1690. A város területén az óhitű görögöknek (a rácoknak) bárminémt egyházi épületet emelni — március 4-én kelt királyi parancs megtiltotta 1704. Heister tábornok Győr alá húzta seregeit s innen folytatta dunántúli hadjáratát a Rákóczyak ellen. 1705-ben és 1706-ban pedig Rákóczy hadai körítették a várost. 1720. A győri kálvária épült, melyhez a megye minden járása naponkint 8 szekeret adott. 1735. Újváros leégett. 1739. Nagy pestis dühöngött. 1743 március 6-án lőn kihirdetve azon kiváltság-levél, mely Győrt a sz. k. városok sorába emelte. *) Lásd: »Györ-var« 410. lapon. — Szerk.