Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Ezen gyászszertartás után harmad napra a setét végzet ismét hollószárnyait lebegtette Győr felett. Szent-Mihály nap virradóján a bécsi kapu körül tűz ütött ki, mely erős éjszaki széltől élesztve, a szűk utcák felett hamar szétterült. A hajnali álomban nyugvó lakosok és a táborból beszállított betegek közöl sokan elégtek vagy megfúltak. A kereskedők által összehalmozott tömérdek árucikk szintén elhamvadt vagy tolvaj kezek révén elveszett. A vész az Újvárosba is átcsapott, sőt a szél forgása a várba is felsodorta a lángokat, hol a magán állott székesegyházat és lőporos tornyokat csakis a derék Salm parancsnok tevékenysége mentette meg. A nagy hőségben elsült 18 ágyú még növelte a pusztítást. A német katonák az olaszokra — mint a vész okozóira — rohantak, s egymást vádolták és gyilkolták. (Istvánffy.) Nem tudni, ki okozta e roppant tűzvészt, mely utóbb az egész városon elterjedt, sőt Oláh Miklós érsek táborára is átcsapott, hol a gyúlékony sátorok közt gyorsan terjedvén, a magyar tábor egy része is elhamvadt. A német katonák pedig felhasználták ez alkalmat, s a mit csak lehetett, raboltak. (Ortelius 37.) Hogy a magyar táborben nem kis pusztítás után a tűz elfőj tátott, nagy részben Forgács Ferenc váradi püspök erélyes intézkedéseinek köszönhető. (Monum. Hung. Hist. XVI. 337.) Midőn utóbb Szolimán halálának és Gyula elestének híre érkezett, a király a tábort szétoszlatta, s egyúttal megparancsolta, hogy a görbe sikátorokból és szűk utcákból állott város új terv szerint szélesebb utcákra osztassék. Ez után a szerencsétleneket segélyezvén, Bécsbe távozott, várparancsnokul a győriek által kedvelt Salm grófot hagyta. (Istvánffy; Ortelius; Forgács és Ráth közi.) 1567-ben kezdett Győr új terv szerint épülni, s ekkor nyert alakját egész a francia ostromig megtartotta. Mellőzzük e helyütt a városnak, utcáinak, egyházainak, bástyáinak stb. leírását, s utalva e tekintetben a város régészeti ismertetésére *), — követjük a történelmi események fonalát. 1594-ik év kezdetén Mátyás főherceg a hadi teendők ügyében Győrött tanácsot tartott, s a megyei felkelés szerveztetvén, a városban és Révfaluban összeállított gyalog és lovas csapat ápril hóban indult el a főherceg vezérlete alatt az Esztergomot ostromló körülbelől 50 ezernyi fősereghez. Ortelius szerint már július közepe táján két török csapat kalan*) Lásd: »Gryőr-vár« 416. lap és »Gyorvaros utcái és nevezetesebb epületei« 432. lap. — Szerk.