Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

dozott Győr körül, s ugyanő e hó 19-ón csatát is említ a győri őrség és a törökök között. Szinán nagyvezér július 22-én elfoglalván Tatát, iszonyú táborával Győr alá sietett, de megelőzte őt Mátyás főherceg tábora, mely Szigetközben helyezkedett el. Kis-Bajcs és a Duna között a már elpusztult, — de akkor még fennállott Esztergethő falu mellett sáncokat emeltek, s e hely mai napig Táborhelynek neveztetik. Vének és Bácsa között a KisDuna partjától a Nagy-Dunáig terült a keresztény sereg bal szárnya, de megfoghatlan hanyagságból vagy értelmetlenségből az Esztergethőtől Vénekig nyúló Kis-Dunapart fedezetlenül maradt, s az őrködés egyedül a portyázó könnyű lovasokra lőn bízva. Fölebb a galamb-csárda irányában közvetlenül a Kis-Duna partján, majdnem Pataházáig sáncokat emeltek és árkokat húztak, melyeket ágyúkkal és mozsarakkal raktak meg. A Cserebog-szigetet szintén ágyúkkal látták el, és jelentékeny erőddé alakították. A keresztény tábor ezen erődítvények hátterében Hédervárig nyúlt fel, hol a Bécs és Győr között levő közlekedés fenntartására a Duna át lőn hidalva, A tábor jobb szárnya \Pinnyéd helységig terült. Révfalu és a Duna-kapu szintén hiddal lőn összekötve, mely Győr és a tábor kölcsönös közlekedését tartotta fenn. A körülbelől 3 Q mfdnyi Szigetközben, vizektől körített téren egy erős vár ágyúi alatt állott a majd 50 ezernyi tábor, mely fölött Hardeck gróf győri parancsnok széttekintvén, •— „hálát adott az Istennek, hogy a török sereg Győr- és nem valamely gyengébb vár alá szállott" (Istvánffy). Szinán — Gönyőtől Szabadhegyig terült táborának jobb szárnya a Dunára, bal szárnya pedig Kis-Megyernél a Pánzsa ere által képezett halastóra terjeszkedett. Augusztus hó elején a parancsnokok tétlensége vagy értelmetlensége folytán a törökök oly magasra emelték sáncaikat, hogy ezek a vár bástyáival állottak egy színvonalban, s annyira előre nyomultak, hogy lövegeikkel a vár bástyáit döngették —jóllehet jelentékeny kár nélkül. Aug. 5-kén 4000 török lovas, balkézzel lovaik farkába fogódzva, jobb kézben ostort tartva s fogaik közé kardot szorítva, 600 török gyalog pedig hosszú fákra fekve — Vének fölött a Dunán átúsztatott. Átérvén Szőgyére rohantak s ezt felgyújtották, ezután a bajcsi sáncok 5 ágyúját elfoglalták s a keresztény tábor bal szárnyát hevesen megtámadták. Erre a herceg is felriasztotta táborát, s a rablásra szétterült török-tatár csapatokat levágták vagy a Dunába szorították. Hasonló sorsra jutott az aug, 8-án átkelt 3000 tatár is. Aug. 9-én a keresztények a fehérvári kapun át Szinán magas