Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

1537-ben Fels Lénárd neveztetett ki parancsnokká, ki a város erődítését megkezdette. 1539 febr. 25-én enyingi Török Bálint Pápáról Győrvárosára rohant, ezt felgyújtotta, s a vidékkel együtt pusztította. 1542. Brandenburgi Joachim táborozott Győr alatt. Ez év dec. 17-én Ferdinánd megparancsolta Nádasdy Tamás tárnok- és országos főkapitánynak, hogy Győr erősítését eszközölje; Várday Pál esztergomi érsek, mint kir. helytartó és korlátnok pedig 1543 márc. 18-án Győrmegyét szólította fel, hogy a város erődítéséhez Nádasdynak mindenben segédkezet nyújtson. 1543-ig a győri várőrség többnyire német zsoldosokból állott, de ez évben Tournir Fülöp parancsnoksága alatt számos olasz —, 1546-ban pedig spanyol katona is került Győrbe; a várban még ekkor a püspök parancsolt. Mivel Győr körül a török portyázások mindennapiakká váltak, ez okból magyar lovasok fogadtattak zsoldba, kiknek kapitányaik is magyarok voltak. Ezen lovasok fizetéséhez Ausztria is járult, mivel Buda és Esztergom eleste után Győr lett Bécsnek előkap uja. (Istvánffy és Ráth K. jegyzetei.) 1552. Teuffel Erasmus főkapitánysága alatt Móric szász hercegbirodalmi sereggel Győr alatt tanyázott, a megyének nagy romlására, de a közügynek semmi hasznára. (Istvánffy.) Teuffelt Pallavicini Sforzia — a nagy államférfiúnak: Martinuzzi bibornoknak gyilkosa — követte; emlékezetes ő azon iszonyú zsarolásairól, melyeket a győri polgárokon és káptalanon elkövetett. (Istvánffy.) Az 1556-ik évi 10-ik törv. c. Győr-vár megerősítéséről intézkedik. 1562—1571-ig neuburgi Salm Eck gróf volt a győri főkapitány; e ritka becsületességű embert idegen létére nagyon szerette a város, viszont ő is a magyarokat, kiknek nyelvét is megtanulta. 1566-ban Szulejman a Zrínyi által védett Szigetvár lerombolására ismét hazánkba tört, Miksa király pedig 50 ezer lovas- és 80 ezer gyalogból álló jól felszerelt sereggel Győr és Abda körül szállott táborba. A számos idegenen kivül részt vettek e táborozásban : Oláh Miklós esztergomi érsek, Báthory András mint a magyar csapatok vezére, Verancsics Antal egri, Pál nyitrai, Forgács Ferenc váradi püspökök, stb. (Istvánffy.) A tábor utóbb Győr és Gönyő közé helyezkedett, és a megtámadó fehérvári basát visszaverte. Szeptember 27-én Salm várparancsnok levelet kapott a török nagyvezértől Zrínyi fejével; „fogadd — írja a levélben — szíves hajlamom jeléül legmerészebb vezértek fejét". A király a nemes főt gyász-kocsin vitette Győrbe s innen Csáktornyára szállíttatta.