Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

lásnak indult hullát föllelvén, Fehérvárra szállították. (Jászay : Magy. Nem. N. a mohácsi vész után, 104—108.)' Szeptember 11-kén Zápolya János királylyá választatván, Győr és az itteni őrség- hamar meghódolt neki. 1528 aug. elején a Pozsonyban megválasztott Ferdinánd ellenkirály 10 ezer emberrel jött az országba. Aug. 4-én a Rábca mellett, 5-én és 6-án pedig a város kapui előtt ütött tábort és ostromra készült. Ferdinánd útvezetője 300 lovassal Nádasdy Tamás volt, ki a győriektől csupán személyének bebocsáttatását kérte, s bejutván, Ígéretek- és fenyegetésekkel annál könnyebben ért célt, mert a Zápolya ügyét támogatók hatalmasabbjai, mint Hédervári István és Tholnay Máté pannonhalmi főapát a városban nem voltak jelen. Nádasdy a Zápolyához hajlott várőrséget is megnyervén, Győr auguszt. 7-én megnyitotta kapuit a német katonaság előtt, s nyomban maga Ferdinánd is bejött. A kapunál a káptalan fogadta, honnan selyem mennyezet alatt kisérték a várba; itt a székes-egyházban misét hallgatott, és rövid időzés után 150 embert őrségül hagyván, még az nap Komáromba távozott. Még ugyanezen évben Ferdinánd megkoronázott király a város szabadságait megerősítette. 1529 szept. hó derekán Mohammed bég szendrői helytartó a szultán előhadaival Tata és Komárom között haladott elő. Győrött ekkor Lamberg Kristóf volt a főkapitány, ki német katonáival Ferdinánd király részére tartá az erősséget. A török hírére az ágyúkat Bécsbe küldvén, a várat felgyújtatta, s övéivel Bécsbe szaladt. A török az elpusztult Győrt érintetlenül hagyva, Mosonymégyén át Bécs ostromára indult. (Ráth K. : Magy. tört. tár. VII. 4. és Istvánffy : X-ik könyv, 99. lap. Verancsics az illető évnél.) A Lamberg által támasztott lángok a várat, valamint a nagyobb részt fa-házakból állott várost, ennek minden egyházát, kolostorát s egyéb épületeit elhamvaszták. Az egyháziak kénytelenek voltak az Árpádok alatt szerzett jószágaikat eladni, vagy zálogba vetni, hogy a szent célra emelt épületeket, egyházakat felépíthessék. A püspökség jövedelmeit Ferdinánd laki Bakics Pálnak adományozta, ki magát protestáns létére a győri püspökség kormányzójának nevezte, s kinek zsarnok hatalmát a káptalan, város, sőt a vidék is egyaránt érezek. (Ráth K. közi. kápt. levt. XXI. 62. 3713. sz.) 1533-ban kezdette meg a győri székes-káptalan olvasó kanonokja azon nagybecsű felvallási jegyzőkönyvet rendesen vezetni, mely nemcsak az egyes helységek birtokviszonyairól, de átalában hazánk történelméről is megbecsülhetlen adatokat rejt, s mely a káptalan levéltárában őriztetik. 32*