Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

1477. Mátyás Győr körül húzta össze Frigyes megfenyítésed szedett hadait. 1480. Frigyes császár Győrig pusztította a vármegyét. (Kerékgyárk Margyarorsz. Kk. II. 168.) 1486. Mátyás nejével Bécsbe utaztában Győrön ment át, s itt ker. sz. János egyházát (L. fönnebb 435. lapon) meglátogatván, miutá ennek csekély jövedelméről értesült, a mellette lévő üres telket mindé adótól örökre felmentette, s ennek lakóit egyedül a nevezett egyhá szolgálatára kötelezte; ezen kivül minden adót, segélypénzt vag táborozási költséget, mely a nevezett egyház által bírt Kóny helysé jobbágyaitól járandó lenne, ugyanazon egyház szükségeire örököse átengedi oly feltétel alatt, hogy abban érte s az őt megelőző és követ magyar királyokért minden héten egy misét szolgáljanak. (Junius i 1486. Teleky: Hunyad. k. XII. 312.) 1489- ben Mátyás Győrvárosának azon polgárait, kiknek házait dühöngött nagy tűz elhamvasztá, hat esztendőre mindennemű király adótól felmentette. (U. o. 469.) Bonfin után Ráth K. városunkat e kor ban nagy földművelő helynek állítja. 1490- ben a várost Miksa hadai fenyegették. 1496 május l-jét II. Ulászló Győrött töltötte, s a város kiváltsa gait megerősítette. (Ráth K. jegyz.) 1514. A pórlázadásnak megyénkben nincs ugyan nyoma, de Rátl K. jegyzetei szerint tömeges csoportosulások itt is voltak; a gyülevés: népet felső-szelestei Gosztonyi János győri püspök és főispán Sitkej Gothárd pápai kapitánynyal — 500 pápai polgárt is magokhoz vévén — szétverte. Az emberséges érzelmű püspök és kapitány golyó helyet fűvel és rongygyal töltött ágyúkból lövettek a pórhadra. (Istvánfy : 50 és Horváth M.: Magy. tört. II. 622.) 1524. Paksi Balázs győri püspök és főispán bandériumával — melynek Bárdossy szerint (de Insurrectione 144.) 200 főből kellett állani — s szerencsétlen mohácsi csatában elesett. E katastrofával kezdődnek megyénk és városunk két századon át tartott szenvedései. A mohácsi csata alatt Sárffy Ferenc győri kanonok volt Győrvár kapitánya. Az auguszt. 29-ki gyászos nap után Szulejman lovassága a megyében megjelent, s a vizeken alul eső két járást felégette, kirabolta, elpusztította. A török hadak elvonulása után a lelkes Sárffy 12 lovast maga mellé vévén, Czetricz Ulrikkal Baranyába ment II-dik Lajos hullájának felkeresésére. Gyékénynyel, lepedővel és szurkos koporsóval indultak útra. A Csele-patak mellett már-má/ végfelbom-