Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

e korban már közép-tanoda emelkedett. (Toldy Fer.: Irod. Tört. I. 69. Kerékgyártó A. id. munk. I. 65—66. 1.) Ugyanitt 1009-ben aug. 23-: országgyűlés tartatott. (Ráth K. : Magyar Kir. Ut. Il-ik kiad. 1. és Horvc M.: Magyarorsz. tört. I. 141.) A győri lakosság a vár népe volt, s termesztményeinek felét ad a királynak; ezen fél rész harmada az akkori várispánt — későbbi fői pánt — illette. A lakosok V-ik István királyig „Terragium" név als fél fertályt fizettek. (Fejér Gy.: C. D. V. 1. 146.) A győri főispáné ve még a szombatnapi győri hetivásárokon szedetni szokott helypé: (tributum fori), valamint a győri és abdai királyi vámdíj felének ej harmada, melyet utóbb Y-ik István 1270-ben szabályozott. (Fejér Gi V. 1. 146. — IV. 1. 194. — IV. 2. 323.) 1044-ben Győr és Ménfő között július 5-kén Péter és Aba kir lyok véres csatát vívtak; ez utóbbinak Győrben tartózkodó nejét, gye mekeit és kincseit Henrik császár meglepte. 1051-ben Gebhard püspök Győrig jött élelmet szállító hajóival. 1065-ben jan. 20-án Dezső győri püspök közbenjárására Salaim király és a hercegek között béke köttetett. (Horváth M. : Magyarorsz. tö I. 181. ós Ráth K.: Királyok utazása, I. 4.) 1189-ben Ugrin győri püspök I-ső Frigyes keresztes seregéh 2000 vitézzel csatlakozott, s ennek kalauzul szolgált. 1221-ben a dömések szerzete Győrbe települvén, itt iskolát ál tott, s így ezen korban a városban már két iskola volt. (Magy. tud. tá évk. II. 202.) 1241-ben Frigyes osztrák herceg Soprony és Mosony elpusztítá után Győrt rohanta meg; a várost leégette, a várat bevette, s ném őrséggel megrakta, de a megyei nemesség felbőszülve a nemtelen szói széd megtámadásán, fegyvert fogott, a várat visszavette, német őrség pedig felkoncolta. Frigyes osztrák herceg berohanása és a tatárok száguldozás alatt székvárosunk elpusztult, s ez utóbbiak ellen vívott harcban Györj megyés püspök is elesett, „ki nemes erkölcsű és a tudományokban járt vala". (Rogerius sir. éneke 33.) 1244-ben március 23-án IV. Béla a győr-csanaki határon úgyn vezett „király-szék"-nél itélőszéket tartott. (Czech J. : Győrvm. fois 26. 1.) Ráth Károly szerint már ugyanazon év március 21-én is Győrc volt a nevezett király (Kir. Utaz. I. 18.); de ugyanő Győrött volt 12i október 3-kán és 1254 október 2-án is. (U. o. 20. lapon.) 1255-ben IV. Béla a győri vámdíj iránt is intézkedvén, enn jövedelmét magának tartotta fenn. (Fejér Gy.: C. D. IV. 2. 323.)