Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

Ugyané király Omode győri püspök által vizsgálatot rendelt, ijjon a Bécs és Buda között csere-kereskedést üző és Győrött megálpodó kereskedők nem terheltetnek-e vám-zsarolással ? A felterjesztett ímfizetési szabályokat a király a bécsi kereskedő céhnek megküldÖtte, ely árszabály — Ráth K. állítása szerint — a bécsvárosi levéltárban .aig is megvan. A kereskedelem ily ápolása nem csekély előnyére volt árosunknak. 1264 október 17-én a király ismét Győrött időzött. (Ráth K. : Kir. 1.1.22.) 1270 nov. 5-én pedig V. István király látogatta meg a várost. J. o. 24.) 1271-ben Ottokár cseh király roppant sereggel ütött Győr vidéére, de a Rábca-hid leszakadása folytán ketté vált német seregen ryőr előtt május 21-én fényes diadalt arattak a magyar seregek. E felvés hadjárat alatt Győr sokat szenvedett, s V. István király, hogy a árost virágzásra emelje, ennek jeles szabadságokat adott; u. m. szabad író-választást, szabad vásár-tartást, polgárait a fehérvári polgárokéoz hasonló szabadsággal ruházta fel, őket az árúcikkektől fizetendő dó alól, sőt még a hadkötelezettség terhe alól is fölmentette, nekik ehány birtokot adományozott, egyebek közt Malomsokot vagyis a mai iévfalut. (Fejér Gy.: C. D. V. 1. 146.) E nevezetes okmány szerint Győr első lakói a majorokban —Nádorárosban emelték első lakásaikat, és csak az V. Istvántól nyert szabaalom folytán húzódtak a mai belvárosba és a várba; a majoroki rész edig annyira elhagyott lett, hogy a XVII. századig civitas mortuoum („holt város") nevezettel bírt. De szabadalmaikat a belváros részre húzódott polgárok háborítmúl nem élvezhették ; jogaikban részint a püspök és káptalan, részint főispán által többször bolygatva lettek, miért is az illetők királyi legintést is vettek. 1273-ban a magyar olygarchák által német területen űzött rabláokért az ártatlan Győr szenvedett, mert a boszúállásra jött birodalmi ladak Győrt árulással bevették, a várkapitányt — Jób pécsi püspököt s mosonyi főispánt — vasra veretvén Ausztriába hurcolták. Az előladak után maga II. Ottokár jött 60 ezer emberrel; Győrben fiát 50 dtézzel lovaggá ütötte, hadait a vidék rablására és pusztítására szétresztette ; de ekkor Péczy Gergely a szétterült hadakban nagy tusztítást tett; midőn pedig a magyar hadak mindenfelől védelemre ódultak, Ottokár Győrt és Rárót őrséggel megrakván, visszasietett írszágába, a magyar csapatok pedig előbb Rárót, utána Győrt