Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

;árvonalul állapíttattak meg a hadakozó felek között, ós csak a vizeí alul eső rész tartozott magyar korona alá, a felső részek pedig ncia katonai parancsnokság alatt állottak. Az előbb említett alsó z egy ideig Téthen Zsitkóvszky Pál házánál, utóbb pedig Szentirtonban Török János, mint idősb főbiró elnöklete alatt tartotta a gyei tanácskozásokat. Az 1771-ki felosztás szerint Győrvármegye felosztatik 1. Győr k. városra és 2. tó-, sziget-, csiliz-közi —-, 3. pusztai —, sokoró-aljai járásokra ; e felosztással bír megyénk jelenleg is. Szabad kir. Györváros *). Győr régi okleveleiben G e u r, s ebből származott Jaurium, varinum, mai latin neve Jaurinum, német Raab neve Rab on a ?y Arrabona kelta s utóbb római elnevezésből fejlődött ki**). A jelentékeny és nagy kiterjedésű város utóbb avar kör-sánc t, és szókhelye volt Baján avar fejedelemnek, s ekkor nyerte Geuru Lrtelepet, várnépet jelentő) nevét, melyből Gyűr (gyűrű), majd y Őr lett. (Bartal Gy. Commentariorum Libri I. 130—131.) Hogy Geunses (győriek) kifejezés hajdani okmányainkban várbeli népet, várepet jelentett, azt több okirat igazolja. (Fejér Gy. C. D. IV. 1. 445. o. VII. 5. 89. n. o. V. 1. 49. és VII. 2. 316. sat.) „Győr és Szolgaőr . . . földerődök valának, melyeket az előkelő személyek, maguk népeik számára készíttettek, . . . alakját pedig gyűrű, gyŐr fejezi (Kerékgyártó Árpád: Magyarorsz. I. 370. 1.) Árpád Győrt mint a honvédelem főhelyét jelelte ki, s a győri •nak nevezetes földbirtok-területet juttatott. Igy Győr oly hirtelen elkedett már a vezérek alatt, hogy midőn Koppány somogyi vezér gÖletett, felnégyelt testének egyik része Győrnek — mint az ország fezetesebb városai egyikének — kapujára szegeztetett. (Katona : Hist, cum. 716. ós Kerékgyártó A. id. munk. I. 274.) Első szt. királyunk alatt Győr a megye-rendszer bölcsőjének — a •ispánságnak, nemkülönben az általa alapított püspökségnek székhelye t. A XVI-ik századig a győri vár védelme iránt a győri püspökség intézkedett, habár a megyei rendszer fejlődésével a győri vár castelja rendesen a megyei alispán volt. Szellemi művelődésünknek is :a hajtását találjuk Győrben, miután a győri székes-egyház mellett *) Az ős- és ókor adatait »amegye kültörtente« foglalta össze ; ennek tett fonalát veszszük itt fel. — Szerk. **) Lásd : A megye kültörténetét. — Szerk.