Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

átúsztatott, lecsapott az alsó részekre, egy-két falut kirabolt, felgyi! tott, ha pedig semmit sem talált, kínzott és gyilkolt. Ily portyázás megtorlására Budáról, Fehérvárról, vagy Csókakőről kisebb-nagyo török csapat jött föl, Tó- vagy Sziget-közbe a Rábán vagy Dun átúsztatott, szintén két-három falut kirabolt, felgyújtott, és ha tab — zsákmánynyal rakodva tért vissza. A német, cseh, vallon és egyéb véd-had csak úgy dúlt és puszi tott, mint a török, tatár. Átalában Győrvármegyének szenvedése •— rövid szünetekkel 1526-tól 1710-ig tartott. Mikor és mikép osztatott megyénk járásokra, annak semmi nyom nem találtuk; a győri káptalani levéltár (19-ik fiók, 2-ik csomag, 14^zám) 1510-ben már 4 járást említ. Az 1582-ki megyei jegyzőkön; veinkben ismét csak két járást olvasunk, belsőt és külsőt; i utóbbi a Rábán s Dunán felül eső rész, míg a belső az említett vizek< alul eső, vagyis a megye alsó része volt, mely többször sokorói n( alatt is előfordul. De be kell vallanunk, hogy a járások felosztásáról < elnevezésükről határozott biztossággal azért sem írhatunk, mert jegyzi könyveinkben ugyanazon lapon majd belső és külső járást olvasun majd néhány sorral alább ismét tó-közi, sziget-közi, csili: közi, sokorói, majd sókor ó-alj ai, néha vizeken felül és all eső járásokat találunk. 1543-ban megyénknek alsó részét, a mai puszt; és sokoró-aljai járásokat Soliman török császár végeltörlés fenyegetés alatt behódoltatván, a népet török alattvalóvá tette, s ekkor a terület fehérvári szandzsáksághoz beosztva, fehérvári járás nevet nyert, ezt Kara Mustafa bécsi kudarcáig; megtartotta. 1687-ben a török uralomnak vége szakadván, hogy mily szomor helyzetbe jutott megyénk, leghívebben mutatja az ezen évi kapu-össz( írás; mert az egész fehérvári járásban összesen 17 helység állott; Zorr bach András főbiró jelentése szerint pedig Győrtől Pápáig sem épülete sem embert, de még barmot sem látott az átutazó, s pusztultság adta két járásnak az állapotához illő pusztai nevet. 1771-ben az egyrés2 ben német és horvát idegenek által megszállott helységek nemcsa felépülnek, de meg is népesülnek annyira, hogy az előbb lakatlan pusz taság a visszatért vagy beszállított népesség szaporodása miatt ké járásra osztatott, s határul a sokorói hegység állapíttatott meg; Dunáig nyúló keleti rész megtartotta pusztai járás nevét, — a dél nyugoti pedig sokoró-aljai nevet nyert. Győrnek a franciák által történt elfoglalásakor 1809-ben rövii időre a vármegye ketté osztatott, a mennyiben a Duna és Rába folyói