Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 3. Adatok a megye földtani viszonyaihoz. — Dr. Hollósy Jusztiniántól

pékből a palaszén (Schieferkohle) keletkezett, az Alpesek tája jelen színvonalánál mintegy ezer lábbal mélyebben állt, a jegnék az Alpesek bensejéig visszavonultak, s a völgyeket a viz borította el, melynek tetemes részét az olvadó jegnék szolgáltatták, s melyből a régi ebb özönyrétegek (ältere Diluvialsehichten), homok és görelyek rakodtak le. A harmadik korszakrészlet: a második vagy ujabb j eg ne kor, melyben a jegnék ismét elszaporodtak, de nem oly nagy mérvben, mint az első jegnekorban; Rhone jegnéje például a genfi tó folyamkörnyékén túl ekkor már nem terjeszkedett. A negyedik korszakrészlet: a második vagy ujabb özönykor, melyben a jegnék lassankint jelenlegi léthelyökig vonultak vissza; ezen időben élt az Elephas primigenius, készültek az abbevillei durva kőeszközök ; ezen időben a völgyterületeket ismét víz özönlötte el, mely az ujabb özönyrétegeket (neuere Diluvialsehichten) szolgáltatta. Az ötödik korszakrészlet: az újkor; ebben az Alpesek tája fokozatos emelkedéssel mostani színvonalára vergődött : ennek folytában hozattak létre a kőkor cölöpépítményei, s az uj korban keletkezett és keletkező üledék-kőzetek ár ad vány-rét egeknek (Alluvialschichten) neveztetnek. Ezen újkort némely geologok az ötödkori képződmény korszakának tartják. — Morlot kutatásainak eredményével Lyell tapasztalatai is nagyrészben megegyezők, melyek szerint Európa talaja a harmadkori képződmény korszakának lefolytával a tengerek mostani színvonala fölé mintegy 500 lábra emelkedett ; de a régiebb jcgnekor folytában újonnan sülyedezett, és csak az ujabb jegnekorban kezdett ismét emelkedni, mostani színvonalát fokozatosan elérendő. A negyedkori időszaknak imént ecsetelt változatos eseményei a győrmegyei hegyláncon semmi nyomot nem hagytak hátra ; mert az összes negyedkorból nem találtam ott egyebet, mint itt-ott egy, és másutt két láb vastag termőföld-réteget, mely a Congeria-képlet üledék-kőzeteit közvetlenül födi, s melynek keletkezésére a kellő anyagot az ott tenyészett szárazföldi növények szolgáltatták; nem találtam nevezetesen oly jeleket, melyek az egykori jegnék létéről tanúskodni hivatva volnának. Mindebből azt lehet következtetni, hogy a valaha nagy mennyiségben létezett jegnék a győrmegyei hegylánc környékéig soha sem terjeszkedtek. Nem találtam, főleg a hegylánc magasabban fekvő helyein, özönykori rétegeket ; mi világos tanujelül szolgál arra, hogy az özönykori víztömeg, — mely a Dunamedencét s nevezetesen hazánk rónaságait is sokáig borítván, tetemes vastagságú rétegeket szolgáltatott, — színvonalával a győrmegyei hegylánc magasabban álló pont-