Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 3. Adatok a megye földtani viszonyaihoz. — Dr. Hollósy Jusztiniántól

jáig már nem hatolt ; az özönykori víztömeg tehát hazánkban a Congeriaképletkorínál csekélyebb •— s amint ásatag kövületei mutatják — édes volt. A mondottak nyomán bizton állíthatjuk, hogy a negyedkori időszak beálltával az összes Európával hazánk talaja is lassankint emelkedett ; minélfogva a győrmegyei hegylánc a víz alól fölmerülvén, szigetet alkotott, mely az egész negyedkorban többé — legalább huzamosb időre — nem került a viz alá. További emelkedés következtében elvégre az özönykori viz hazánk rónaságairól is lefolyt, egyes folyamokat, s a mélyebben fekvő helyeken egyes tavakat hagyván hátra. Ha már tekintetbe veszszük, hogy a Congeria-képlet korszakában a PánzsavÖlgy talaja fölött mintegy 500—600 láb mély víztömeg vesztegelt, és nogy e völgynek némely helyei jelenleg 500 lábbal magasabban állnak a tengerek színvonalánál : nem mondható jogosulatlannak azon állításunk, mely szerint a PánzsavÖlgy és illetőleg hazánk talaja — Morlotnak az Alpesek körül tett tapasztalatával megegyezőleg — a negyedkori képződmény folytában mintegy ezer lábbal magasabbra emelkedett. Értekezésem végére érvén, célszerűnek vélem a mondottakat rövid vázlatba összefoglalni. Mivel a győrmegyei hegylánc csekély vastagságú termőföldrétege alatt agyagmárgát és ez alatt ismét homokréteget tartalmaz, mely alatt tályaganya- és jelentékeny vastagságú tályagréteg terül el ; s emez alatt tengerből lerakodott homok létezik. E homok a Congeria-képletet megelőző korszakból s a * termőföld a negyedkori képződmény korszakából ered ; a többi Öt réteg, melyeknek összes vastagsága a győrmegyei hegyekben 216 lábnyi s az azokat környező rónaságon jóval csekélyebb, a harmadkori képződmény végszakában, vagyis a Congeria-képlet idejében félig sós vizből rakodott le; mely a szarmát-tenger visszavonulása után hátramaradt sós-, és a légköri lecsapódások által szolgáltatott édesvizből állt elő; s ezen édes víz a Dunamedence éj nyugati tájairól a délkeleti mélységek felé özönlött. A negyedkori képződmény beálltával Európa s a Dunamedence is emelkedni kezdett, s a győrmegyei hegylánc a viz alól fölmerülvén, végleo-esen szárazfölddé vált. Azon rendnek megállapítása után, melyben az itt rajzolt események egymásután következtek vala, megkellene még határozni, hogy mennyi idő alatt rakodott le a Congeria-képlet, s hány évezred folyt le a negyedkori képződmény beálltától a jelenig. Vannak geologok, kik hajlandók az üledékes kőzetek vastagságából a lerakodás időtartamára következtetni; s különösen francia mérnökök tapasztalták, hogy a Nilfolyam vize minden évszázadban, középleg véve, mintegy öt hüvelyk vastag üledéket szolgáltat; ezen mérték szerint tehát, a 3*