Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

A megye helytörténete *). Matusek Antaltól. Megyénk hajdani területét biztosan meghatározni nem tudjuk, d úgy véljük, hogy mint avar körsánc körülbelől 30 Q mérföldnyi terű lettel bírt; azt azonban kétségtelen adatok igazolják, hogy határi minden oldalról változást szenvedtek. Jelen határait illetőleg utalunk a megye „földrajzi ismertetés"-éi (14. lap), itt csupán azon helységekről teszünk említést, melyek egyke szintén megyénkhez tartoztak. Ilyenek az éjszaki részen Bő Ős t Alp ár, vagy mai kiejtés szerint Al-bár pozsony-megyei helységei melyeket Erzsébet királynő, V-ik István özvegye, 1273-ban Lothare nak, Omode fiának adományozott. (Czech János : „Győr Vármegye Föií pánjai" 13-ik lap ; és Fejér György: „Cod. Dipl." V. 1. 190. lap.) A Pozsony- és Komárom-vármegyékkel határos Csilizköz megyei legrégibb jegyzőkönyveink szerint Csiliz-kerület (Circuit Csiliz) és nem járás (processus) nevezettel bírt. Többször szakíttatott < Győrvármegyétől, — névszerint Kulcsod csilizközi falu a XVI. és XVI. századokban Komáromhoz, legutóbb az ötvenes években pedig égés Csilizköz ezen megyéhez osztatott, és csak 1861-ben kebeleztete vissza. Keleti oldalán sok ideig bizonytalan volt határa, s úgy látszi] hogy Győr- és Komárom-vármegyék közt már a XV-ik századba fegyveres határvillongások folytak. Egyidőben Ács, Vass és Lova komárom-megyei helységek is Győrvármegyéhez tartoztak, máske pedig Gönyő, Nagy- és Kis-Szent-János, sőt Bőny falu határának eg része is Komáromhoz tartozott. Az örökös határvillongások kiegyenl tésére 1755-ben mindkét megye választmányt nevezett ki, melytől jelen beosztás származik. Déli határai szintén sokat változtak, Szolga-GyŐr, Teleki, Perva< Péterd, Romand, Gicz, Vanyola, régebbi századokban győrmegyei heh ségek voltak. *) A kútfőket az illető helyeken fogjuk idézni. A török adózásokra nézve megyei, városi és káptalani levéltárakon kivül főleg szép emlékű Ráth Káról; » Hódoltság története" és a »Magyar tört. tár* VII. kötete szolgáltak forrásoki Ez utóbbi helyen található az úgynevezett »serelmi jegyzőkönyv" is, mely 1642-b< Szt-Mártonban vétetett fel egy megyei bizottság által a török részről okozott sarcc és sérelmek kimutatására.