Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet

ondja : „Postmodum maiorem et Cathedralem ecclesiam in honorem eatae Mariae Virginia inchoavit Beatus Rex Stephanus Hungarorum postolus vocatus, in qua fundavit Cathedram Episcopalem, cum sex anonicis." Ki volt ezen irat szerzője? honnét merítette adatait? stb.— ;m magából a rövid följegyzésből, sem a közlő után, x

) ki azt egyszeien, minden ismertetés nélkül hozta napvilágra, meg nem tudhatjuk így az abban közlött adatoknak kevés bizonyító erőt tulajdoníthatunk, nnyival inkább, mert ott többek közt ezen sajátságos állítást is találjuk: J aurinum prius nominatum fuit Geuurinum a Georgio Sacerdote iro sanctimoniae vitae insigni, in cuius rei testimonium in circumsrentia Sigilli Capituli Jaurinensis ita scriptum est : Sigillum Capituli reuuriensis". Hogy e gyarló következtetés az irat egyéb adatainak úlyát is tetemesen gyöngíti, — említenem sem kell. Ennyi mindaz, a mi a győri székes-egyház alapítását első szent drályunknak vindicáló hagyomány mellett ma még tanúskodik; melyek tyomán — hogy a kérdést kritikai érvényességgel eldönteni nem lehet, dlágos. Hogy a székes-egyház legelső ősalakja az akkori idők szellemében •omán Ízlésben épült: ezt a két mellék-hajónak roppant mérvű faragott kövekből rakott s eredeti kerekded bolthajtással biró körivű oltáraikéi — apsisai — kétségbevonhatlanul tanúsítják; miként ezt a lemplom műértő vizsgálói : Ipolyi és Rómer fönnebb idézett értekezéseikben összhangzóan elismerik. 'A tatár-pusztítás után Omodé győri püspök (1254—1263) 3mlíttetik 2

), ki a székes-egyházat akár azon okból, mivel azt az időviszontagságok vagy egyéb balesetek megrongálták, akár azért, hogy az elpusztult régi Győrvárosnak — mely a jelenlegi kálvária-hegy tövében terült el — a káptalan-domb köré gyülekező népét befogadhassa, — átalakíttatá és megnagyobbíttatá. Emlékeink továbbá némi homályos említést tesznek e székesegyháznak— a szépművészetek magasszellemű kegyelője :Dócz y Orbán győri püspök által (1483—1486) történt megújításáról. 3

) A mohácsi vész után székes-egyházunk a tömérdek megtámadásnak kitett győri fellegvárban való fekvésénél fogva, folytonos veszélyeknek s létét végenyészettel fenyegető baleseteknek volt kitéve. Igy ») Kiadta Knauz Nándor, »Magy. Sion«, 1863. 739. 1. 2

) Telekesi kézirati adatai nyomán Károlyi i. h. 2. 1. 3

) Bonfinius, Hist. Pann. D. 1. L. 1. »eius (Jaurini) basilicam Urbánus Pontifex non parvis aedificiis et apparatibus excoluit.« V. ö. Ipolyi idézett értekezését.