Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 3. Adatok a megye földtani viszonyaihoz. — Dr. Hollósy Jusztiniántól
a különben fehéres homoknak sárga és itt-ott barna szint kölcsönöz ; s az üledék-kőzet, — a küljelleget s az alkatrészek minőségét tekintve, a vályogföldtől (Lehmerde) nem igen különbözik. E homokréteg szemecsei átalában véve nagyon aprók, finomak s egymással olyannyira lazán függnek össze, hogy a homokrögök az ujjak hegyeivel is nagyon konynyen szétmorzsolhatok. Ezen első tagosulatot felső homokrétegnek nevezhetjük, hogy azt a nagyobb mélységben ismét előforduló homokrétegtol megkülönböztessük. A felső homokréteg alatt létezik a 2-ik tagosulat : az agyagmárgaréteg (Thonmergelschichte), melynek vastagsága 6 lábnyi; szine igen világos kék, sárgaagyagszerü csíkokkal vagy pettyekkel tarkítva ; részeinek Összefüggése oly erős, hogy a szétdarabolás csak csúkánykapa segélyével eszközölhető ; azonban ezen agyagmárga-réteg rögei vizbe vettetvén, lassankint laza földdé mállanak. Az egyik rög — melyet vegyészetikig elemeztem — a kovany-, vas- és timanynak nem nagy mennyiségű vegyületcin kívül mintegy 41% mészkövet és majdnem 55°/o agyagot tartalmazott. Az agyagmárga-rétegben előfordulnak — jóllehet nem nagy mennyiségben — vékony és apró fekete szálkák is, melyek elszenesedett növényrészeknek mutatkoznak ; de egyéb kövületeket benne nem találtam. A harmadik tagosulat ismét homokréteg, mely az előbb említett felső homokréteggel minden tekintetben teljesen egytermészetü; vastagsága 46 lábnyi, s ezt alsó vagy régibb homokrétegnek nevezhetjük. A negyedik tagosulat sárga agyagot tartalmaz, mely közé már kékes tályag (Tegel) is van keverve. E keveréket a kútásó német munkások tályag-anyának (Tegelmutter) mondják, mi pedig tályaganyar ét égnek nevezhetjük; vastagsága 6 lábnyi. A tályaganyaréteg alatt van az 5-ik tagosulat : a tályag réteg (Tegelschichte), mely különböző mélységekben különböző árnyalatokban kéklő tályagot tartalmaz. Egyik rögében — vegyészeti elemzés utján — a kovany-, vas- és timany-vegyületein kivül, 86° /0 agyagot és 7 1 / 2 % mészkövet találtam. E tályagréteg vastagsága 114 lábnyi volt ; s ezen (már 216 lábnyi) mélységben, laza, világos fehérszinü homok kezdett mutatkozni, mely a Foraminiferák ásatag kövületeit is tartalmazván, tengeri üledéknek bizonyult be ; ez okból nem is lehet egykorszaku a most elősorolt rétegekkel, melyek az utóbb felhozandó érveknél fogva tengeri üledéknek nem mondhatók. Azonban e homokból csak mintegy apró gyüszüre való mennyiség jutott kezemhez, mivel a főmonostor kútja ekkor már elegendő ivó-vizet szolgáltatott s a további fúrást beszüntették.
