Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 3. Adatok a megye földtani viszonyaihoz. — Dr. Hollósy Jusztiniántól

' Ugyanily tagosulatokat észleltem a győrmegyei hegylánc egyél helyein is, de sőt a hegyláncot környező s a szomszéd megyékbe elterülő rónaságon is, és pedig ugyanoly rendben, a mint azok a pannonhalmi kút ásásánál egymásután következtek ; de az egyes tagosulatol< vastagságát különböző helyeken különbözőnek találtam. A felső homok-, agyagmárga- és alsó homokréteg vastagsága a pannonhalmi kútnál 96 lábat — sa hegylánc egyéb helyein is majdnem ugyanannyit tesz ; a rónaságon ellenben e három tagosulat vastagsága átalában véve jóval csekélyebb ; igy a sashegyi pusztán (Győrtől DK.-re) mintegy 36 lábnyi s a tarkányi határban (a szomszédos Komárommegyében, Győrtől DK.-re) csak 6 lábnyi. A tályagréteg vastagságáról nem szólhatok, mert csak egy helyen, tudniillik a pannonhalmi kút ásásánál, volt alkalmam látni, hogy a munkások e tagosulat végét elérték. Továbbá a győrmegyei hegylánc homokrétegei többnyire csak igen apró, finom homokszemecseket tartalmaznak : holott a rónaságon a homokszemecsek mennyisége csekély, de annál számosabbak az apróbb vagy nagyobb, gömbölyded vagy lapos kövecsek, ugy annyira, hogy eme rétegek már nem is homok, hanem inkább kavicsréteo-eknek nevezendők. Az imént elősorolt tagosulatok földismei minősége elég világosan kitünteti, hogy a győrmegyei hegylánc s az azt környező rónaság harmadkori képződménynek tekintendő. Legyen szabad e helyen röviden megemlíteni, hogy mióta földünk — mely egykoron hőolvasztott állapotban létezett — szilárd kérget öltött, s az akkori légkör vizgőzei le — hülés következtében cseppfolyósakká váltak s a szilárd kérget elboríták, ez utóbbinak szétporlott vagy elmállott anyagkészletéből üledék-kőzeteket alkotandók : azóta a mai napig sok, igen sok idő folyt le ; s ezen összes időt a földtanban négy időszakra osztják. Az első vagy legrégiebb időszak, melyben a halaknál tökélyesebb szervezetű állatok nem léteztek, a halak uralmának — vagy 9$ elsőkori képződmény korszakának neveztetik. A közvetlenül ezután következő időszakot, melyben már hüllők is — mint akkori legmagasabb rangú állatok — léteztek, a hüllők uralmának — vagy a másodkori képződmény korszakának mondjuk. A harmadik időszakban már emlősök is tűntek föl, s ez volt az emlősök uralmának, vagy a harmadkori képződménynek korszaka. Ezek lefolyta után állt be a negyedkori képződmény, vagyis az ember uralmának korszaka, mely most is egyre foly, s csak a messze jövőben érendi el talán véghatárát. A harmadkori képződmény, mint a győrmegyei hegylánc keletkezési kora veszi leginkább igénybe ezúttal figyelmünket ; nem veszi tehát rosz néven a tisztelt olvasó, ha e tárgynak még néhány szót