Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet

dicskör nélkül — ábrázol, ki a boldogs. Szűznek egy u. n. retkes- vaj esztergályozott toronynyal ékes templomot ajánl fel; a vánkoson ez< — öntött, s nem vésett — számjegyek olvashatók: MXXXIII. A királ alak fölött a levegőben paizst tartó angyal lebeg, s a paizson Magya ország címere látható, a koronás hármas-halomból kiemelkedő apostc kettős kereszttel, — mely alakban országunk címere tudvalevőleg el ször csak osztrák-házbeli királyaink pecsétéin és pénzveretein ford elő. Ezen, legfölebb a XVI. századig visszavihető kép itészeti jelenti ségét egyébiránt Schoenwisner *) s utánna Rómer 2

) és Kovács Ignác a maga valódi értékére vagy jobban értéktelenségére leszállították. 4

) 2. A székes-egyház szentélyében a püspöki faldistorium fölö díszlik egy bronz-színezetű fresco, mely sz. István királyunkat ábr: zolja, amint a győri székes-egyház alapkövét lerakja, s az alapkövÖn Í 1001-dik évszámot tűnteti föl. E festmény a főtemplomnak gr. Zieh Ferenc győri püspök (1743—1783) által történt legutolsó átalakíttatás idejéből való, s a jeles Maulpertsch művészi ecsetének remek Az e képen látható évszámból Kovács Ignác fennidézett, különbé alapos tárgyismerettel írt értekezésében merész következtetéssel templom alapíttatásának évét akarja megállapítani. Következtetése ugyanis így végzi: „Mindenesetre meg kell engednünk, hogy a főtemj lomnak a XVIII. században történt renovatiója idétt ismertek mé régibb emlékeket, melyek a székes-egyház alapításáról tanúskodtak, azt az 1001-dik évre vitték; de a melyek napjainkban vagy rejtv lappangnak, vagy pedig elvesztek". — Azon nézetet, hogy a főtemj lomnak Zichy jüispök által történt átalakíttatásakor ismertek adatoka melyek nyomán a templom építése 1001-re visszavihető, — mert hisze a kérdéses festményen előforduló évszámnak más jelentőséget csakugya nem lehet tulajdonítani, — mi is valószínűnek tartjuk. Ha azonban il okmányok akkoron még léteztek volna is, azoknak fennlétét s eshetc leges föllelhetését ma már fájdalom! még remélnünk sem lehet; tudva azt, hogy apusj>öki vár s vele a levéltár a francia hadjárat alatt 1809-be teljesen elégett. 3. Végül az idevonatkozó homályos adatokhoz sorolható némile; a jDozsonyi káptalan levéltárában (XIII. 6. 12.) őrzött XVII. század irat, mely Győrről értekezvén, a székes-egyházra vonatkozólag ezeké *) »Antiquitatum et históriáé Sabariensis libri IX.« Lib. III. pag. 245. 2

) »Györi tört. és régész, füzetek.« I. folyam 1861. 272. 1. — 8

) »A győri püspökség megalapítása." Magy. Sión III. foly. 1865. 161. 1. 4

) Lásd alább a győri püspökség történeténél. — Szerk.