Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet

suit munka után valósul 1567-ben az eszme, hogy Győr-vár, ide értve várost is, a birodalom első rendű erődjévé alakíttassék. Mindekkoráij mily mérvben volt a város megerősítve, azt tüzetesen meghatározn alig lehet. Az 1567-ben foganatba vett erődítés költségeihez a bécsi birodalmi gyűlés 30,000 forinttal, mások szerint csak 17,000-rel járult *) Miksa császár pedig hadi építészeket tartott, köztök 1578-ban Bernardc Magnót s lainoi Graciolus Donátot 2

). •A volt Oroszi-, most Auer-féle kávéház szögletén ily feliratú emlékkő van: „Itt volt a bécsi-kapu e fölirattal: MAXIMILIANVS. ELECT. BOM. IMP. GERM. HUNG. BOH. REX. ARCHI. DVX. AVST. DVX. BVRG. EXSRVI. IVS. AN. CRISTI. MDLXVIII." E kapu fölött óriási kétfejű sas volt, melynek címerét Kubinyi Ágoston valódi remekműnek nyilvánítá, midőn azt egyéb régiséggel 1862 december hóban megvizsgálta 3

). A Duna-utca irányában a mai Egry-féle ház előtt állott 1860-ig a Duna- vagy vizi-kapu. Helyét ily feliratú emléktábla jeleli: „Itt volt az ó Dunakapu ez évszámmal: MDLXVII. Azon a győri vaskakas." Az ettől jobbra eső kiszögellő bástyának — melyen a Zánthó-féle kert és ház áll, — gránitszögletkövébe 1573 évszám, a püspökvári erődébe pedig 1570 van vésve. Áll még — de nem eredeti alakjában és terjedelmében — a fehérvári kapu, ily feliratú emléktáblával: „Ezen rohant ki 1594. aug. 28. Sinan ellen Pálffy. Ezt törte be petárdával 1598. marc. 29. Pá Iffy és Schwarzenberg. Ezen vonultak be 1809. jun. 24. a fr anciák". Ettől bejövet jobbra a Duna-utcára szolgáló ház udvarában van némi nyoma az itt kiszögellett erődnek, valamint a Józsa-ház szögletétől, a megyeház irányában bevezető utcában a középbástyának. E vár terjedelméről és bástyafalainak irányáról, valamint kiszögellő erődéinek helyzetéről álljanak a következők: Győrvár körvonalai egyenlőtlen oldalú ötszöget képeztek, ugyanannyi kiszögellő s 300 egyént magába fogadható erőddel. Középerőd volt a keleti és a dunai, nemkülönben az ezzel ellentétes fehérvári-kapu 0 Ortelius. 163. 1. Ráth K. Győrv. tört. 1864. 88. sz. Idézve Carl Oberleitner: Die evangelschen Stände im Lande ob der Enns unter Maximilian II. und Rudolf II. (1564—1597.) 19—21. 1. 2

) Győri K. 1864. 88. sz. 3

) Győri K. 1862.103. sz.