Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet
íszen, felerőd vagy félbástya pedig a rábai részen ; az egész város Hal volt kerítve, melyből hét torony emelkedett ki. J ) De hogy a jelenből vonhassunk következtetést a múltra, vegyük : egyik fennlevő erődöt — a püspökvárt kiindulási pontul. Ez, valaint a többi három főerőd, négyszögalakú, melynek a Rába felé eső dala 48 öl, a Duna felé néző 59°, a harmadik és negyedik oldal pedio-, elylyel ezen ék a bástyafalhoz fűződik, 12—12° hosszú. Győrvár szaki vagyis dunai bástyafala a püspökvár ezen erődétől a vér-bástyáio-jelenleg Szalacsy-féle magtárig — terjedt, mely helyet ma ily feliratú nléktábla jeleli : „H ajdan vérbásty a". E két dunai szögleterőd ivola 395°-et tett. A püspökvári erődtől a Rába mentében az egyik magyarbástya•ődig (jelenleg Hofbauer-féle házig) a távolság 245°. Ez utóbbitól a ,ába-hidon vagy régi bécsi kapun túl 110°-re volt a félbástya, mely cként volt alakítva, hogy a 110°-ön túl nyúló bástya a Rába felé öllel kifelé és 15 öllel visszafelé hajlott, majd ismét 8 öllel a Rába dé tartván, a főbástyafallal 16° távolban párhuzamosan vonult egész a üspökvár-erődig. E félbástya az Oroszi-Auer-féle kávéház vagyis chaeffer-féle ház udvarán s a házon túl a Rába felé még ma is fönnáll, e az ettől 16°-nyi távolban haladó már nem. A Hofbauer-háznál volt ^erner-féle szöglet-erődtől a fehérvári kapu irányában a régibb Opitzíle házig 342°; az ezek közt s a mai Duna-utca irányában fekvő 5zép-erődig 193°; a fehérvári kapuig vagy tűztoronyig 138°. Az •pitz-féle ház ezen erődé, közel múltban Czech- vagy fácán-kert, ígebben másik magyar- vagy új-bástya néven fordul elő; helyét ma nléktábla jeleli ily felirattal : „Itt volt a közép- és uj-bástya zögleterőd e". Ettől a Szalacsy-féle magtárig vagy szenthegyi vérbástyáig a Lvolság 285°. E két szögletbástya közt eső középerőd távola a vérástyától 178°. A Szalacsy-féle magtártól a Zánthó-házig, vagyis a érbástya és püspökvári erőd közt még részben fennlevő közép-bástyáig - a püspökvártól számítva 193°. Győrvár éjszaki része a Duna által védve lévén, jelentékenyebb íncokkal — talán a révfalusit kivéve — nem bírt ; míg déli részén — jidrásvár, Világosvár, Tarisznyavár, Bagóvár, Szarkavár, Lesvár, — l ) Pooder János győrvárosi hites mérnöktől: »Sz. K. Győrvárosa 1557.« 31" 3SSZU, 23 Va" széles térképe, bástyák- és sánc-árkokkal, hiteles helyeken őrzött több isonkoru térképből nagy szorgalommal és pontos méretek szerint összeállítva yóri K. 1860. 33. sz. A térkép a városház termében van felfüggesztve. Györmegye és város egyet, leírása 27
