Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet

apisztrán János lelkesítő szónoklatokat tartottak az országgyűlésen — török ellen intézendő háborúra x

). A város terjedésére és erődítésére igyobb remény kínálkozott akkor, midőn Ágoston győri püspök s a áptalan Győr-várát és városát Frigyes császártól visszanyerte. Nagy buzgalommal de csekély eredménynyel kezdé a várost Ferinand erősíteni 2

). 1539. febr. 25-én Fels Lénárd parancsnoksága alatt az erősített árosra rohanó Enyingi Török Bálint azt felgyújtja, és 16 háznál tobet felperzsel, szent István vértanú templomának — mely a bencések iái temploma helyén állott, — harangjait leveteti és 26000 frtnyi kárt koz 3

). 1540-ben Salm Miklós parancsnoksága alatt már nagyobb mérvien folyt az erősítési munka, mely 1542-ben Nádasdy Tamás tárnokaesterre bízatott 4

). » 1551- ben Dezsőfi Ferenc alkapitány és parancsnok alatt Pozsonynegye is közmunkájával járult a gy őr városi árok és erődítvény kiigaátásához. 1552- ben Teuffel Erasmus Mátyás parancsnok és gönyői Écsi János alparancsnok alatt folyt az erődítési munka, a midőn is Szarka Ezaiás bíró a védvonalba eső és lerombolt házáért szent István vértanú ítcájában — a mai iskolaközben 5

) — kárpótoltatik 6

). 1552-ben Pallavicini Sforzia, 1556—59-ig Lószdorfi Gál (Gallus) Ádám parancsnoksága alatt már három megye (Győr, Mosony és Pozsony) közmunkájával folyt az erődítés; ez időtájban neveztetett el a déli bástya (a kármelita-zárda mellett) Tóth Bálint bástyájának, mivel a kapitány gyalogságával itt tartózkodott. 1562—71-ig salmi s neuburgi gr. Eck-Egon, e páratlan becsületességü, később honosított német ember volt parancsnok. Alatta pusztított azon tűzvész, melytől a várat s a lőportornyot csak alig lehetett megvédeni, s melynek hevétől a déli bástya 18 ágyúja elsülvén, az ez által élesztett lángoknak részben a vár, nagyobb mérvben a város és uj-város is martaléka lőn 7

). Csak ennyi dugába dőlt terv, meghiuJ

) Ráth K. Győrv. t. Győri K. 1863. 98. sz. — Jani Arrabonensis Dissertatio de Jaurino. 17. 1 M. S. Bibi. Montis Pannóniáé 3 d, Topogr. 145. 2

) Ráth K. Győrv. t. Győri K. 1864. 81. sz. 3

) Ráth K. Győrv. tört. Győri K. 1864. 81. sz. Vesd össze alább. Győrváros helytörténete, 1539. — Szerk. 4

) Vesd össze alább : Györváros helytörténete, 1542. — Szerk. 5

) Matusek szerint a mai duna- vagy szücs-utcában. — Szerk. 6

) Ráth K. Győrv. tört. Győri K. 7

) Ráth K. Győrv. tört. Győri K. — L. alább: Győrv. helytört. 1566.— Szerk.