Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet

hozott kardot és kalapot a székesegyházban Kontor püspök kezel átvette l

). A vár bástya-falai azon irányban terjedtek, hol most a Schmid Silbersdorf-, Perlaki-, Lukárdy-, Jerfy-, Noisser-, Lejkám- és Stadh házak épültek — a papnövelde dunai szegletéig. A karózattal és kap val ellátott és a várba vezető ut a mai Lejkám- s egyik kanonok-lak közt volt. A „fehér bárány" vendéglőn ily feliratú emlékkő va „Hajdan pálos-zárda, mögötte a káptalandomb bá tyafala. Itt folyt a Rába 1271-ig." 2

). 3. Város; alapíttatott 1271-ben agyőri káptalannak földjén győri vár alatt, és pedig a mai Nádorváros helyéről telepített jövev nyékből, szolga — győri vendégek — s telepítvényesekből, kik a mc tani majoroknak máig is „holt város" nevű táján laktak, továbbá királyi tárnokok és johanníták népeiből. Hogy e város házai kezdeti gesek lehettek, kitűnik abból, hogy V. István az épületek kiigazítása vesszőről és karóról gondoskodik 3

). Erősíteni már Erzsébet királyné és 1440-ben Smikuszky Ján várkapitány, nemkülönben társa pakomericzi Czeczkó Henrik kezd 1443-ban Frigyes császár a várt megváltván, az elhelyezett német őrsi a kegyeletes helyeket megfertőzteté, mint ezt Hunyady János 1446-bí a római pápának elpanaszlá, hogy t. i. a székesegyház oldala melle istállókat, csapszékeket, tánctermeket állítottak fel. Ez időben magábí a városban már néhány tágasabb épület is emelkedett ; mert 1455-bf. a szent-ferenciek zárdájában Hunyady János, Brankovich György i 0 D. Sav. Eug. ünnepe. Győri K. 1860. 36 sz. — Hist. Car. Conv. Jaur. Tiáth K. Győrv. tört. — Hazánk 1847. 98. sz. 2

) A Rába iránya már a rómaiak idejében Arrabona mellett a mai Kálvári \ begy alatt haladott, mint ezt a kálváriái első statio emléktáblája jelzi: »Ittvol Arrabona, s 1271 előtt a hajdani Geur«. (Ráth. Győrv. tört. Győr. K. 186 34isz. 1864. 80. 89 sz. — Fejér Gy: Tud. Gyűjt. 1820. IV. K.) — Janus Arrabonei sis ÍJJissert. de Jaur. Győri K. 1863. 2. sz.) irja, hogy a Rába ezen régi medrem nyomai az azonkori Bíró-féle házon alul, a » fehér bárány « vendéglő és a váró gyógyszertár- s innen a zöldség-piac felé, az uj hajóhid irányában még 1782-b( látszottak. A Rábca meg csak 1566-ban vezettetett mai beömléshelyénél a Dunáb Gregoriancz Pál győri püspök irja, hogy még az ő idejében (1558.) a Rába csa magánosan folyt a várfal alatt a Dunába, a Rábca pedig Abda alatt közvetlen ömlő be a Duna medrébe. A Rábca azon irányban haladott, merre később is ki szokó áradni, t, i. Abdától Pionyéden át a püspök-erdő felé. (Jani Arrab: Disser de Jaur.) 3

) Ráth K. Győrv. tört. Győri K. 1864. 81. sz. — 1863. 5. sz. — Uj mag; múzeum 1851. 1 f.