Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség

Nagyobb csoport erdőrészek láthatók még a Nagy-Duna menti ben, névszerint ennek szigetein és balpartján; a jobbpart aránylag es« kély erdőterülettel bír. Elszigetelt kisebb erdőterületek vannak továbbá a sokoróaljí járásban: Csikvánd, Gyarmat, Téth és Gyömöre közelében, — Móric hidán a Rába és Marcaltól kerítve, — a Kába jobbpartján Babóth è Szt.-Mihály között végre Enese és Rába-Patona között. E területe átnézetét illetőleg utalunk a jelen műhöz csatolt térképre. Az említett három dombláncolat lejtői jobbára lépcsőzetesei helyenkint meredekek, nagyobb kiterjedésű fensíkokkal ; és a Bakon; aljának végágazatai nagyobb részt mélyen fekvő laza homokkő alréteg gel bírnak és a harmadkori képződményhez tartoznak. Az erdőségei egyes pontjainak az adriai tenger színétől mért magassága a „Hegy rajz" rovatában volt adva. A megye többi része az özönképződményhez tartozik, és nagyobi részben áradvány síkság, melyet a Nagy- és Kis-Duna, Bába, Rábca é Marcal folyók majdnem minden évben elÖntenek, minek következtébe] egyedül a nyár- és fűz alkalmas a tenyésztésre. Az éghajlati viszonyok tüzetes adatait az illető rovat tárja fel Mi csupán átalánosságban szorítkozunk néhány pontra. E vidék éghajlata fekvéséhez és magasságához képest enyhénei mondható ; a tél hidege ritkán tart február végén tul. A késői fagyol és a jégesők valamint égiháborúk a ritkább esetek közé tartoznak. E megye éghajlatának sajátságaihoz tartoznak még az éjszak nyugoti és délkeleti heves és

n tartós szelek is, melyek nem kis részbei járulnak a talaj szikkasztásához. De egyrészről az éjszak-nyugoti haj' lás, másrészt a vizenyős helyeknek kipárolgásai az éjszaki és nyugot részt éghajlatilag meglehetősen mérséklik. Az eső mennyisége ^és gyakorisága részben az erdők ritka állománya miatt itt is a tartós légáramlások irányától függ. A nyugot: szelek rendesen esőt hoznak, míg az éj szakiak és déliek mellett szárazság uralkodik. A talaj a vizek mentén leginkább áramlási, részint zátony-homok részint agyagos homok a futóhomokig való átmenetekkel, és imittamott szikes részekkel. Egyebütt, nevezetesen a 3 dombláncolat erdőségeiben erőteljes homokos agyag létezik. A talaj szerint e terület fanemei is különbözők s 3 főrészre osztályozhatók: az áramlási talaj fő fanemei a zátony homokon és szikes részeken : kopár füz, éger és szilfa ; az agyagos homokban a futóhomokig : rezgő ós ezüst nyár váltakozva, és kevés — mintegy 20 év óta telepi-